Értékelés:
A kritikák kiemelik T. X. Hammes könyvét, amely átfogóan vizsgálja, hogy a feltörekvő technológiák hogyan alakítják a hadviselést és a nemzetközi biztonságot, különösen a negyedik ipari forradalom összefüggésében. A szerző a katonai stratégiák újraértékelése és a gyors technológiai fejlődésre adott válaszként történő alkalmazkodás mellett érvel. A könyv értékes forrásként szolgál mind tudományos környezetben, mind a katonai hatalom és biztonság iránt érdeklődő általános közönség számára.
Előnyök:A könyvet dicsérik ambiciózus perspektívája és annak alapos elemzése miatt, hogy a technológia hogyan alakítja át a hadviselést. Könnyen olvashatónak írják le, jól áramlik a globalizációs trendek leírásában. Értékes meglátásokat nyújt a jövőbeli katonai hatalomról és biztonságról szóló vitákhoz, így oktatási célokra is alkalmas.
Hátrányok:A szerző által levont néhány következtetés megkérdőjelezhető, jelezve, hogy nem minden nézőpont általánosan elfogadott. Egyes olvasók számára aggályokat vethet fel a téma összetettsége.
(2 olvasói vélemény alapján)
Deglobalization and International Security
*Ez a könyv a Rapid Communications in Conflict and Security (RCCS) sorozatban jelent meg (főszerkesztő: Geoffrey R. H. Burn).
A negyedik ipari forradalom - a biotudomány, a nanotechnológia, a robotika, a mesterséges intelligencia, az autonómia, a 3D nyomtatás, a tiszta energia és az anyagtudomány területén elért áttörések konvergenciája - a társadalom minden területét átalakítja. A korábbi ipari forradalmaktól eltérően azonban, amelyek fokozták a globalizációt (a kereskedelem, a szolgáltatások, a befektetések és az ötletek globális integrációja, amelyet az emberek szabad mozgása erősít), a negyedik ipari forradalom a deglobalizációt fogja előmozdítani.
A negyedik ipari forradalom a kisméretű, intelligens és olcsó fegyverek új generációját is létrehozza, amely minden területen megkérdőjelezi az Egyesült Államok katonai dominanciáját. Ezek a fegyverek olyan képességekkel ruházzák fel a kis államokat és még a nem állami szereplőket is, amelyek korábban a nagyhatalmak kiváltságai voltak.
Ez a két tendencia - a globalizáció és az olcsó, intelligens fegyverek fejlődése - alapjaiban fogja megváltoztatni a világ gazdasági és biztonsági rendjét. A termelés és a szolgáltatások visszatérése az Egyesült Államokba csökkenteni fogja az amerikai nép érdekét a nemzetközi rendszer stabilitásának fenntartásában. Ezt a tendenciát erősítve, az ebből eredő foglalkoztatási zavarok, a közelgő amerikai adósság- és költségvetési válságok arra kényszerítik majd a nemzeti vezetőket, hogy eldöntsék, hogy az erőforrásokat a belföldi, különösen a jogosultsági kiadásokra vagy a tengerentúli erőfeszítésekre fordítsák. Még ennél is fontosabb, hogy a fegyverek új generációja drámaian megnöveli az amerikai katonai szerepvállalások vérben és kincsben kifejezett költségeit.
Összefoglalva, a negyedik ipari forradalom jelentős változásokat hoz az Egyesült Államok gazdasági és katonai körülményeiben. Szerencsére az Egyesült Államok nagyon jó helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja ezt a lehetőséget, és jelentősen javítsa mind gazdaságát, mind védelmét.
Deglobalizáció és nemzetközi biztonság megvilágítja, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan fogja alapvetően megváltoztatni a globális gazdasági és biztonsági megállapodásokat, és olyan lehetőségeket kínál, amelyek lehetővé teszik az amerikai vezetők számára, hogy kihasználják a negyedik ipari forradalmat a nemzet gazdasági és katonai biztonságának megteremtésére. Fontos meglátásokkal szolgál a stratégiától a kereskedelmen át a védelemig számos terület számára.
Ez a könyv fontos a politikatudomány, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a konfliktus- és biztonságtudományok művelői számára. A könyv elsődleges célközönsége a tudományos szakemberek, a szakpolitika gyakorlói, a katonai személyzet és a védelmi minisztérium szakemberei. Mind a teljes könyv, mind az egyes fejezetek alkalmasak lesznek a nemzetbiztonsági területen folyó egyetemi és főiskolai oktatásra.
