Deglobalizáció és nemzetközi biztonság: (zsebkönyvkiadás)

Olvasói vélemények

T. X. Hammes „Deglobalizáció és nemzetközi biztonság” című könyve mélyreható elemzést nyújt arról, hogy a technológiai fejlődés hogyan alakítja át a hadviselést és a katonai stratégiát globális kontextusban. Hangsúlyozza az e változásokhoz való alkalmazkodás fontosságát, különösen a tengerentúli katonai beavatkozások csökkenő támogatásának összefüggésében. A szerző a kisebb, intelligensebb és olcsóbb katonai technológiák felé való elmozdulás mellett érvel, miközben megkérdőjelez néhány hagyományos katonai feltételezést.

A könyvet nagyra értékelik a katonai ügyek ambiciózus szemléletmódja miatt, ami értékes forrássá teszi mind tudományos környezetben, mind az általános közönség számára. Könnyen olvasható, jól strukturált, és kiváló alapműként szolgál a jövőbeli konfliktusokról és a nemzetközi biztonságról szóló vitákhoz. Betekintést nyújt a technológiai fejlődés és a megforduló globalizációs trendek következményeibe, valamint gyakorlati alkalmazásokat kínál a katonai stratégiára.

A szerző néhány következtetése ellentmondásos vagy megkérdőjelezést érdemlő lehet, jelezve, hogy nem minden olvasó érthet egyet az általa képviselt nézetekkel. Emellett, bár a könyv átfogó, túlságosan leegyszerűsítheti az összetett katonai kérdéseket azáltal, hogy az új technológiákhoz való gyors alkalmazkodást sürget, anélkül, hogy teljes mértékben feltárná a lehetséges kihívásokat.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Deglobalization and International Security: (paperback edition)

Könyv tartalma:

*Ez a könyv a Rapid Communications in Conflict and Security (RCCS) sorozatban jelent meg (főszerkesztő: Geoffrey R. H. Burn).

A negyedik ipari forradalom - a biotudomány, a nanotechnológia, a robotika, a mesterséges intelligencia, az autonómia, a 3D nyomtatás, a tiszta energia és az anyagtudomány területén elért áttörések konvergenciája - a társadalom minden területét átalakítja. A korábbi ipari forradalmaktól eltérően azonban, amelyek fokozták a globalizációt (a kereskedelem, a szolgáltatások, a befektetések és az ötletek globális integrációja, amelyet az emberek szabad mozgása erősít), a negyedik ipari forradalom a deglobalizációt fogja előmozdítani.

A negyedik ipari forradalom a kisméretű, intelligens és olcsó fegyverek új generációját is létrehozza, amely minden területen meg fogja kérdőjelezni az Egyesült Államok katonai dominanciáját. Ezek a fegyverek olyan képességekkel ruházzák fel a kis államokat és még a nem állami szereplőket is, amelyek korábban a nagyhatalmak kiváltságai voltak.

Ez a két tendencia - a globalizáció és az olcsó, intelligens fegyverek fejlődése - alapjaiban fogja megváltoztatni a világ gazdasági és biztonsági rendjét. A termelés és a szolgáltatások visszatérése az Egyesült Államokba csökkenteni fogja az amerikai nép érdekét a nemzetközi rendszer stabilitásának fenntartásában. Ezt a tendenciát erősítve, az ebből eredő foglalkoztatási zavarok, a közelgő amerikai adósság- és költségvetési válságok arra kényszerítik majd a nemzeti vezetőket, hogy eldöntsék, hogy az erőforrásokat a belföldi, különösen a jogosultsági kiadásokra vagy a tengerentúli erőfeszítésekre fordítsák. Még ennél is fontosabb, hogy a fegyverek új generációja drámaian megnöveli az amerikai katonai szerepvállalások vérben és kincsben kifejezett költségeit.

Összefoglalva, a negyedik ipari forradalom jelentős változásokat hoz az Egyesült Államok gazdasági és katonai körülményeiben. Szerencsére az Egyesült Államok nagyon jó helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja ezt a lehetőséget, és jelentősen javítsa mind gazdaságát, mind védelmét.

Deglobalizáció és nemzetközi biztonság megvilágítja, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan fogja alapvetően megváltoztatni a globális gazdasági és biztonsági megállapodásokat, és olyan lehetőségeket kínál, amelyek lehetővé teszik az amerikai vezetők számára, hogy kihasználják a negyedik ipari forradalmat a nemzet gazdasági és katonai biztonságának megteremtésére. Fontos meglátásokkal szolgál a stratégiától a kereskedelmen át a védelemig számos terület számára.

Ez a könyv fontos a politikatudomány, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a konfliktus- és biztonságtudományok művelői számára. A könyv elsődleges célközönsége a tudományos szakemberek, a szakpolitika gyakorlói, a katonai személyzet és a védelmi minisztérium szakemberei. Mind a teljes könyv, mind az egyes fejezetek alkalmasak lesznek a nemzetbiztonsági területen folyó egyetemi és főiskolai oktatásra.