Olvasói vélemények
Összegzés:A Crick által írt John Dewey megértése olyan összetett témákat tesz hozzáférhetőbbé és élvezetesebbé, mint a demokrácia és a retorika, értékes betekintést nyújtva John Dewey gondolataiba és ötleteibe. A könyvet dicsérik magával ragadó írói stílusáért és azért, mert segít az olvasóknak eligazodni a kihívást jelentő filozófiai fogalmak között.
Előnyök:A könyv a nehéz témákat ismerőssé és élvezetessé teszi, a definíciók világosak és a kötetlen beszélgetésekhez is érthetőek, értékes nézőpontot kínál a fontos témákhoz, és Dewey gondolatainak összefoglalása révén időt és pénzt takaríthat meg az olvasóknak.
Hátrányok:A cím túlságosan akadémikusnak vagy tankönyvszerűnek hangozhat, és az ár magasnak tekinthető a diákok vagy a szűkös költségvetésűek számára.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Democracy & Rhetoric: John Dewey on the Arts of Becoming
Könyv tartalma:
Dewey retorikáról mint művészetről alkotott nézetének innovatív megközelítése, amely a "válás ontológiáját" tárja fel
A Demokrácia és retorika című könyvében Nathan Crick John Dewey munkásságából kiindulva egy olyan retorikafilozófiát fogalmaz meg, amely feltárja az etika szellemével, a kutatás módszerével és a szépség érzékével átitatott demokratikus élet megteremtésének szükségességét. Crick a retorikaelméletre, valamint a filozófia, a történelem, a szociológia, az esztétika és a politikatudomány interdiszciplináris meglátásaira támaszkodva mutatja be, hogy a retorika és a kommunikáció kérdéseivel való jelentős foglalkozás központi szerepet játszik Dewey politikai filozófiájában.
Dewey retorikai olvasatában Crick megvizsgálja Dewey filozófiájának szofisztikus alapjait, és úgy találja, hogy a radikális individualitás, az esztétikai tapasztalat, a kreatív intelligencia és a meggyőző érdekérvényesítés fogalmai, mint az ítélőközösségek kialakulásához nélkülözhetetlenek, nagymértékben tájékoztatják azt. Crick bemutatja, hogy Dewey számára a retorika olyan művészet, amely egy összetett és kihívásokkal teli társadalmi és természeti környezetben helyezkedik el, és befolyást és tekintélyt gyakorol azok számára, akik jól ismerik a módszereit, és képesek kísérletezni a gyakorlatával. Ebből a szempontból a retorika egyedülálló és szükséges funkciója a demokráciában az, hogy a kisebbségi nézeteket oly módon terjessze elő, hogy azok lehetőséget kapjanak arra, hogy az egalitárius nyilvános színtéren meggyőzéssel átalakítsák az általános közvéleményt. A retorika legigazibb hatalma a demokráciában tehát a szabadság.
Az egyiknek a szabad, teljes és gördülékeny kommunikáción keresztül sokakat befolyásolni.
Crick végül azt állítja, hogy Dewey szofisztikus retorikai értékei és technikái egy naturalista "ontológiát alkotnak, amelyben a diskurzust azért értékelik, mert képes az én, a közönség és a változó világ jobb megtestesülése felé vezetni. Ennek az ontológiának - a demokráciának mint a kommunikáció által vezérelt, folyamatban lévő munkának - a megbecsülése nagyobb társadalmi szélességet és történelmi hatókörrel ruházza fel Dewey filozófiáját, miközben megszilárdítja a retorikához való maradandó hozzájárulását az aktív és demokratikus nyilvánosságban.
