Értékelés:
A „Maritain leleplezi Descartes-t” című könyv Descartes filozófiájának kritikai vizsgálatát tartalmazza, különös tekintettel ismeretelméletének hibáira és a modern filozófiára gyakorolt hatására. Miközben a szerzőt, Jacques Maritain-t dicsérik éleslátó kritikájáért, a könyv áttekintésében jelentős csalódást okoz a szerző téves megnevezése.
Előnyök:Maritain megalapozott thomista kritikát nyújt Descartes-ról; a könyvet briliáns leleplezésként jellemzik, amely tisztázza, hogyan tévedett el a modern filozófia.
Hátrányok:A könyv áttekintése tévesen Francis Mauriacnak tulajdonítja a művet, és olyan irreleváns információkat tartalmaz, amelyek rontják az olvasás élményét.
(3 olvasói vélemény alapján)
Dream of Descartes
A Francois Mauriac által írt Descartes álma 1920-ban és 1922-ben megjelent cikkeket, egy előadást és egyéb esszéket tartalmaz. Ez a könyv a karteziánus reform metafizikai és teológiai bölcsességgel kapcsolatos értékének és jelentőségének meghatározására íródott.
Descartes a Cartes-i tévtanítás elméletének megalkotásában végzett munkájáról is ismert. Ezt a legkönnyebben az állítással lehet feltárni: "Ez az állítás hazugság". Bár leggyakrabban paradoxonnak nevezik, a kartéziánus tévedéselmélet azt állítja, hogy egy adott időpontban egy állítás egyszerre lehet igaz és hamis, mivel ellentmondásos.
Az állítás a maga tévhitében igaz.
Descartes tehát kidolgozta a kartéziánus tévedéselméletet, amely nagyban befolyásolta a kor gondolkodását. Sok leendő filozófus próbált megmagyarázhatatlan, látszólagos ténynek tűnő állításokat kidolgozni, ez azonban lehetetlenné tette egy ilyen állítás híresztelését.
Sok filozófus úgy véli, hogy amikor Descartes megfogalmazta a tévedések elméletét, hazudni akart, ami önmagában is megtestesíti az elméletet. A könyv címei: "A bölcsesség letétele", "A karteziánus istenbizonyítékok" és "A karteziánus örökség". Mauriac, Fran ois 1885-1970, francia író.
Mauriac 1922-ben és 1923-ban a Le Baiser au l preux és a Genitrix című műveivel aratott sikert (mindkettő tr. a The Family-ben, 1930). Regényei általában szülőhelyén, Bordeaux-ban vagy annak közelében játszódnak, és mély, bár nonkonformista római katolicizmusa áthatja őket.
Szereplői egy megkínzott univerzumban élnek; a természet gonosz, az ember pedig örökké bűnre hajlamos. Fő regényei: A szerelem sivataga (1925, ford.
1929), Th r se (1927, ford. 1928) és Viperák kusza hálója (1932, ford. 1933).
További művei: The Frontenacs (1933, ford.
1961) és A farizeusok asszonya (1941, ford. 1946); Racine (1928) és Jézus élete (1936, ford. 1937); színdarabok, különösen az Asmod e (1938, ford.
1939). Mauriac emellett kiváló esszéíró, a második világháború után a Figaro rovatvezetője lett. Cikkeinek és esszéinek gyűjteményei: Journal, 1932-39 (1947, részben ford.
Second Thoughts, 1961), Proust's Way (1949, ford. 1950), Cain, hol van a testvéred? (ford. 1962).
Mauriac 1952-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)