Természeti törvények: Elméletek az elméletről és a gyakorlatról

Olvasói vélemények

A könyv a természetjogról és annak az emberi jogokhoz való viszonyáról nyújt meggyőző képet, amely Arisztotelész és Aquinói filozófiai hagyományaiban gyökerezik. Bár Maritain értékes meglátásokat és elgondolkodtató gondolatokat kínál, egyes olvasók hiányolták a bemutatásmódot és a koherenciát, különösen ebben a konkrét beszédgyűjteményben.

⬤ Átfogó és informatív a természetjogról és annak az emberi jogokkal való kapcsolatáról.
⬤ Az erkölcsi és politikai vitákban alkalmazható értékes meglátásokat nyújt.
⬤ Gondolatébresztő írásmód, amely magával ragadja az olvasót.
⬤ A modern viták szempontjából releváns filozófiai perspektívák.

⬤ A könyvből hiányozhat a világosság és a koherencia, különösen Maritain teljesebb írásaihoz képest.
⬤ Néhány olvasó túlságosan rövidnek és soványnak találta.
⬤ A tárgyalt fogalmak teljes megértéséhez Maritain gondolatainak előzetes ismerete szükséges.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Natural Law: Reflections on Theory & Practice

Könyv tartalma:

Létezhetnek-e egyetemes erkölcsi elvek egy kulturálisan és vallásilag sokszínű világban? Biztosítja-e ezeket az elveket a természetjog elmélete? Jacques válasza mindkét kérdésre "igen".

Az elmúlt száz év egyik legbefolyásosabb filozófusának írásaiból válogatott esszék világosan kifejtik Maritain természetjogi és természetes jogokra vonatkozó elméletét. Maritain etikája és politikai filozófiája középutat foglal el az individualizmus és a kollektivizmus szélsőségei között. Ezek az esszék egy olyan időszakban íródtak, amikor a kulturális sokszínűség és a pluralizmus kezdett hatást gyakorolni az etikára és a politikára, és a természetjog és a természetes jog olyan védelmét nyújtják, amely ma is időszerű.

Az első esszé bemutatja Maritain elméletét a természetes tudásról - a hajlamon alapuló tudásról -, amely az erkölcsfilozófiáról, az esztétikáról és a misztikus hitről vallott megkülönböztető nézeteinek alapját képezi. A második esszé Maritain legfőbb metafizikai érveit adja a természetjog mellett, valamint azt, hogy miként lehet ezt a jogot természetes módon megismerni és általánosan betartani.

A gyűjtemény harmadik esszéje a természetjog gyökereit magyarázza, és bemutatja, hogy az hogyan biztosít racionális alapot más jogfajták és az emberi jogok számára. A negyedik esszében, melyben Maritain személyiségelvűségét és integrális humanizmusát tükrözi, rámutat, hogyan terjeszti ki az emberi jogokról alkotott felfogását a polgári és a társadalmi vagy dolgozó ember jogaira.