Dogmatikus és polémikus művek

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Dogmatic and Polemical Works

Könyv tartalma:

Szent Jeromos hírneve elsősorban fordítói és szentírás-értelmezői teljesítményén alapul. Azt a fontos szolgálatot, amelyet az Egyháznak tanítói műveiben tett, gyakran figyelmen kívül hagyják vagy lekicsinylik azok, akik az eredetiséget és a gondolkodás függetlenségét keresik. Szent Jeromos nem volt a szó szoros értelmében vett teológus. Nem volt eredeti gondolkodó, és soha nem adta át magát a dogmák személyes elmélkedésének, mint Szent Ágoston. Bár szigorúan tartotta magát ahhoz, amit a hagyományban talált, tanítói tekintélyének jelentősége ezáltal nem csökken.

Miután fiatal korában tizenkét évet töltött szülőhelyén, Stridonban, 359-ben Rómába küldték, hogy befejezze irodalmi tanulmányait. A következő nyolc évben, 359-től 367-ig Szent Jeromos nagyon szorgalmasan tanulta a nyelvtant, a humán tudományokat, a retorikát és a dialektikát. Emellett szenvedélyesen érdeklődött a görög és latin klasszikusok, a filozófusok és költők, különösen pedig a szatirikusok és a komikus költők iránt. Ezek a tanulmányok, úgy tűnik, nemhogy enyhítették, hanem inkább túlzásba vitték Szent Jeromos temperamentumát, aki természeténél fogva indulatos és lobbanékony volt, és érzékeny a kritikára és az ellentmondásra. A szatirikusok és a komikus költők olvasása kifejlesztette benne a karikatúra ízlését és a kártékony utalások készítésének hajlamát. Ezenkívül a római tribunusok előtti perek, amelyeken buzgón vett részt, és amelyeken az ügyvédek egymás személyes sértegetésébe bocsátkoztak, tovább fejlesztették benne a polémia művészetét és tudományát, amelyet oly hatékonyan és ügyesen alkalmazott azokban a vitákban, amelyek később komolyan lekötötték a figyelmét.

Szent Jeromos hangsúlyozta, hogy az Egyházat mindig a keresztény hit legfőbb szabályának és döntő mércéjének kell tekinteni; és hogy ez az Egyház adja a Szentírás igazi értelmét, és képviseli a hagyományt. Szent Jeromos e szilárd meggyőződésének köszönhető, hogy későbbi életének éveit az Egyház ellenségeivel való végtelen konfliktusok emésztették fel. Szent Jeromos soha nem kímélte az eretnekeket, de mindig úgy látta, hogy az Egyház ellenségei a saját ellenségei. A szabelliánusokkal való találkozása volt Szent Jeromos első vitája az Egyház ellenségével. Már korán jelezte, hogy az Egyház tanítói tekintélyének szilárd védelmezője lesz, és hogy kész megtámadni minden eretnekséget, amely a katolikus hit ellen emeli fel a fejét.