Értékelés:
Byron „Don Juan”-járól szóló kritikák polarizált képet mutatnak a műről. Míg egyesek értékelik az eredeti vers szellemességét és szatíráját, sokan kritizálnak bizonyos kiadásokat az eredeti szöveghez való hűség hiánya, a nehézkes próza és a szövevényes történetvezetés miatt. Az egyenes vagy lebilincselő elbeszélést kereső olvasók csalódhatnak.
Előnyök:Byron szellemességét, szatíráját, valamint a társalgás és a cselekvés ábrázolását viszont nagyra értékelik. Egyes kiadásokról megjegyzik, hogy hűek az eredeti szöveghez.
Hátrányok:Számos kiadást kritizálnak az eredeti nyelvezet és szerkezet megváltoztatása miatt, ami tanulmányozásra alkalmatlanná teszi őket. A történetmesélést gyakran céltalannak és szövevényesnek, üres karakterekkel tarkítottnak, az olvasókat frusztrálónak írják le. Emellett egyes kiadásokban a rossz formázás, például az apró betűméret is problémát jelent.
(4 olvasói vélemény alapján)
A Don Juan Lord Byron szatirikus költeménye, amely Don Juan legendáján alapul, amelyet Byron megfordít, és Juan-t nem nőcsábászként, hanem a nők által könnyen elcsábítható emberként ábrázolja. Ez az eposzi forma egyik változata.
Byron maga "epikus szatírának" nevezte (Don Juan, c. xv, v. 790).
A modern kritikusok általában Byron remekművének tartják, összesen több mint tizenhatezer önálló verssorral. Byron 16 éneket fejezett be, egy befejezetlen 17.
éneket hagyott hátra 1824-ben bekövetkezett halála előtt. Byron azt állította, hogy a mű megírása közben nem volt elképzelése arról, hogy mi fog történni a következő kantókban. Amikor az első két kantót 1819-ben névtelenül kiadták, a költeményt "erkölcstelen tartalma" miatt bírálták, noha óriási népszerűségnek örvendett.
(wikipedia. org)
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)