Értékelés:
Gilles Kepel könyve átfogó elemzést nyújt az iszlamista mozgalom felemelkedéséről és hanyatlásáról az elmúlt ötven évben, kiemelve a történelmi, kulturális és politikai tényezőket. Míg sok olvasó elismerően nyilatkozik a mélységéről és strukturált megközelítéséről, néhány kritika is felmerül az optimista következtetésekkel és a politikai iszlám megélt valósággal való foglalkozás hiányával kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Az iszlamista mozgalom mélyreható elemzése, amely különböző országokra és eseményekre terjed ki.
⬤ Világos szerkezet és az olvasók és a diákok számára is hozzáférhető, így alkalmas tudományos használatra.
⬤ Reményteli perspektívát kínál az erőszakos iszlamizmus hanyatlásával kapcsolatban, és pozitív jövőt sejtet.
⬤ Jól megalapozott, többnyelvű források széles skálájával.
⬤ Tematikus és történelmi kontextust biztosít a közelmúlt közel-keleti eseményeihez.
⬤ Néhány olvasó szerint a következtetések túlságosan optimisták, és a bemutatott bizonyítékok nem támasztják alá teljes mértékben.
⬤ Kritika a szerzőnek az iszlám nyelvek megértésével kapcsolatban, ami korlátozza a kulturális és vallási kontextust.
⬤ Aggodalmak a könyv naivitásával vagy az iszlám terror összetettségének és történelmi természetének hiányával kapcsolatban.
⬤ Egyes kritikák szerint a könyv figyelmen kívül hagyja a Nyugat szerepét az iszlamista mozgalmak felemelkedésében.
(23 olvasói vélemény alapján)
Jihad: The Trail of Political Islam
A huszadik század végén egy váratlan és rendkívüli jelenség jelent meg: az iszlamista politikai mozgalmak. Az 1970-es évek elejétől kezdve a militánsok az egész muszlim világban fellázadtak a hatalmon lévő rezsimek ellen, és mindenütt kiélezték a politikai konfliktusokat.
Dzsihádjuk, vagyis "szent harcuk" célja egy olyan globális iszlám állam létrehozása volt, amely kizárólag a Korán szigorú értelmezésén alapul. A vallási ideológia összetartó erőnek bizonyult, és a diákoktól és a fiatal városi szegényektől a középosztálybeli szakemberekig sokféle követőt gyűjtött. Az iráni iszlám forradalommal elért kezdeti diadal után a mozgalom dzsihádot indított a Szovjetunió ellen Afganisztánban, és először hirdette meg a szélsőséges erőszak doktrínáját.
Az 1990-es évek végére a politikai hatalom máshol történő megragadásának kudarca megosztottsághoz vezetett: a mozgalom mérsékeltjei új koncepciókat dolgoztak ki a "muszlim demokráciáról", míg a szélsőségesek nagyszabású terrortámadásokhoz folyamodtak szerte a világon. A Dzsihád az első átfogó, mélyreható kísérlet e nyugtalanító politikai-vallási jelenség történetének és földrajzának nyomon követésére.
Az arabul folyékonyan beszélő Gilles Kepel beutazta az egész muszlim világot, és a legtöbb tudós számára hozzáférhetetlen dokumentumokat, interjúkat és archív anyagokat gyűjtött, hogy átfogó képet adjon az iszlamista mozgalmak kiterjedéséről, múltjukról és jelenükről. Miközben szembenézünk a terrorizmus életünket és szabadságjogainkat fenyegető veszélyével, Kepel segít megérteni a dzsihád baljós valóságát.
