Olvasói vélemények
Összegzés:Reza Aslan „A Personal History of Persia Become Iran” című könyve Howard Baskerville amerikai misszionárius történetét és a 20. század eleji Perzsiában a demokráciáért folytatott küzdelemben való részvételét mutatja be. Míg sok olvasó szerint a könyv lebilincselő és informatív elbeszélés, amely mesterien ragadott meg egy jelentős történelmi személyiséget és kontextust, néhányan kritizálták Aslan írói stílusát és a történet koherenciáját.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és informatív elbeszélés Irán történelméről és a demokráciáért folytatott küzdelmekről.
⬤ Howard Baskerville mint fontos történelmi személyiség jól megalapozott feltárása.
⬤ A tartalom gazdag témákban és tanulságokban a vallástörténetről és a személyes áldozatvállalásról.
⬤ Sok olvasó nehezen tette le a könyvet, mert értékelte epikus minőségét.
⬤ Értelmes kontextust biztosít a mai Iránnal való kapcsolatokhoz.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó kritizálta Reza Aslan írói stílusát, mivel unalmas és monoton.
⬤ A könyv szerkezetét néhányan összefüggéstelennek minősítették, mivel hiányzik belőle a következetes elbeszélés.
⬤ A kritikusok szerint Howard Baskerville karaktere nem volt eléggé kidolgozott.
⬤ A könyv időnként marketinges szempontokba téved, ahelyett, hogy a történelmi eseményekre koncentrálna.
(8 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
An American Martyr in Persia: The Epic Life and Tragic Death of Howard Baskerville
Könyv tartalma:
Az Amerikában kevéssé ismert, de Iránban mártírként tisztelt Howard Baskerville egy huszonkét éves dél-dakotai keresztény misszionárius volt, aki 1907-ben Perzsiába (a mai Irán) utazott, hogy két évig angol nyelvet tanítson és hirdesse az evangéliumot. Egy demokratikus forradalom kellős közepén érkezett - az első ilyen jellegű forradalom a Közel-Keleten -, amelyet egy csapat briliáns fiatal tűzoltó vezetett, akik elkötelezték magukat, hogy országukat teljesen önrendelkezésre álló, alkotmányos monarchiává alakítsák át, szabad választásokkal és független parlamenttel.
A perzsa diákok, akiket Baskerville angol nyelven oktatott, viszont a demokráciáért folytatott küzdelmükről oktatták őt, ami végül arra ösztönözte, hogy otthagyja tanári állását, és csatlakozzon hozzájuk a zsarnoki sah és brit és orosz támogatói elleni harcukban. "Az egyetlen különbség köztem és ezek között az emberek között a születési helyem" - jelentette ki Baskerville - "és ez nem nagy különbség.".
1909-ben Baskerville-t diákjai mellett ölték meg a csatában, de mártírhalála felbátorította a forradalmárokat, akiknek sikerült eltávolítaniuk a sahot a hatalomból, új alkotmányt írni alá, és újjáépíteni a parlamentet Teheránban. Baskerville sírja Tabriz városában a mai napig zarándokhely. Minden évben irániak ezrei keresik fel a sírját, hogy tisztelegjenek az amerikai előtt, aki az életét adta Iránért.
Az életéről és haláláról szóló, sodró lendületű történetben Aslan erőteljes példázatot ad nekünk a demokrácia egyetemes eszméiről - és arról, hogy az amerikaiak milyen mértékben hajlandóak támogatni ezeket az eszméket egy idegen országban. A könyvbe beleszövődik annak a nemzetnek a története, amelyet ma Irán néven ismerünk, és amelyet Nyugaton gyakran démonizálnak és félreértenek. Baskerville élete és halála valóban egy "nem járt utat" képvisel Iránban. Baskerville története, akárcsak az élete, egy olyan forgószél középpontjában áll, amelyben az amerikaiaknak fel kell tenniük maguknak a kérdést: Mennyire vesszük komolyan az alkotmányos demokrácia eszméit, és kinek a szabadságát támogatjuk?
