Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
An Avant-Garde Theological Generation: The Nouvelle Theologie and the French Crisis of Modernity
Egy avantgárd teológiai nemzedék világosabb képet nyújt a jezsuita teológusokról és filozófusokról, akik a "Fourviere jezsuiták" nevű csoportot alkották. Henri de Lubac és Jean Danielou vezetésével a nouvelle theologie részét képezték, egy befolyásos francia reformmozgalomét, amely az 1930-as évektől az 1950-es évekbeli elfojtásáig virágzott.
Miután Jon Kirwan a másodlagos szakirodalomban bizonyos hiányosságokat állapított meg, bizonyos történeti hiányosságokat orvosol egy olyan történet megalkotásával, amely egyszerre érzékeny a két világháború közötti francia válság tágabb szellemi, politikai, gazdasági és kulturális közegére, és amely folytonosságot teremt a modernizmus válságával és az első világháborúval. Kirwan a modern francia avantgárd nemzedékeit vizsgálja, amelyek alakították a franciaországi szellemi és politikai gondolkodást, és ezzel kontextust biztosít a Fourviere jezsuiták történelmi elbeszéléséhez, amely érzékenyebb a francia kultúra szélesebb körű hatásaira. A Fourviere jezsuiták e történelmi elbeszélése négy szakaszt követ.
A tanulmány megvizsgálja az 1893 és 1914 között virágzó, befolyásos idősebb generációkat, mint például a Dreyfus-generáció, a katolikus modernisták generációja, valamint az idősebb jezsuiták két generációját, amelyek meghatározó szerepet játszottak a Fourviere jezsuiták fejlődésében. A könyv feltárja az első világháború hatását és az 1920-as évek éveit, amikor a jezsuiták vallási és szellemi formálódása zajlott, nagymértékben támaszkodva a jezsuiták párizsi (Vanves) levéltárának kiadatlan leveleire és dokumentumaira.
Kirwan ezután elemzi az 1930-as évek válságait, a Fourviere jezsuiták szélesebb nemzedékének megjelenését és részvételüket a forradalom iránti intellektuális szomjúságban. Megvizsgálja az 1940-es évek évtizedét, amelyben az 1930-as generáció tagjai emelkedtek előtérbe, akik az ellenállásban való részvételüknek köszönhetően jelentős befolyással kerültek ki a második világháborúból, és jelentős hatással voltak a háború utáni francia értelmiségi miliőre.