Értékelés:

Chris Dixon „Another Politics” című könyve az antiautoritárius mozgalmak fejlődését tárgyalja Észak-Amerikában az elmúlt 25 évben, párhuzamot vonva a gördeszkázás átalakulásával. Kiemeli a különböző politikai irányzatok, köztük az anarchizmus, a feminizmus és a börtönök eltörlése összefutását, miközben interjúk segítségével dokumentálja az alulról jövő aktivizmust. A könyvet dicsérik a közösségi szerveződésről és az antiautoriter áramlatban való szélesebb körű részvétel szükségességéről szóló éleslátó reflexióiért.
Előnyök:A könyv okos és árnyalt magyarázatot ad az alulról szerveződő aktivizmusról, számos szervező hangját megragadva. Fontos szintézist kínál a különböző mozgalmakról, és kritikus beszélgetésekre ösztönöz a stratégiáról, a közösségi gondoskodásról és az antiautoritárius politika fejlődő diskurzusáról. Történelmi és elméleti meglátásai miatt erősen ajánlott.
Hátrányok:A könyv elsősorban a városi szerveződésekre összpontosít, hiányzik a vidéki alulról jövő erőfeszítések bemutatása. Elhatárolódik az anarchizmus örökségétől, és nem mélyül el a mozgalmakat érintő elnyomás kérdéseiben. Egyes olvasók bizonyos témák részletesebb feltárására vágyhatnak.
(3 olvasói vélemény alapján)
Another Politics: Talking Across Today's Transformative Movements
Chris Dixon szerint a háború, a gazdasági összeomlás és az ökológiai válság közepette „a radikalizmus új szelleme virágzik” New Yorktól Kairóig.
A Another Politics című könyvében azoknak az erőfeszítéseknek a pályáját vizsgálja, amelyek hozzájárultak az Occupy Wall Street és más, a közelmúltban fellángoló mozgalmak radikalizmusához. Az Egyesült Államok és Kanada vezető szervezőinek hangjára támaszkodva lebilincselően mutatja be azokat a történeteket és elveket, amelyek számos kortárs küzdelmet alakítanak.
Dixon felvázolja az antiautoriter, antikapitalista és elnyomásellenes politikához igazodó aktivisták munkáját, és megvitatja a társadalmi átalakulásra irányuló erőfeszítéseik tanulságait. A könyv megoldásokat tár fel a mai aktivisták, szervezők, harcosok és álmodozók legfontosabb kihívására: az „ellen”, az uralkodó intézmények ellen harcoló munka és a „túl”, a felszabadító alternatívákat kidolgozó munka közötti érdemi kapcsolat kiépítésére.