Értékelés:
A könyv alaposan megvizsgálja a második alkotmánymódosítás történelmi kontextusát és értelmezését, és érvel azzal a közhiedelemmel szemben, hogy az alkotmánymódosítás garantálja az egyén lőfegyverek birtoklásához való jogát. Kritizálja a modern fegyverkultúrát és annak rasszizmusban és félelemben rejlő gyökereit, miközben hangsúlyozza a szövegalkotók eredeti szándékát. A vélemények azonban megoszlanak, egyes olvasók dicsérik a meglátásait, míg mások hevesen ellenzik a következtetéseit.
Előnyök:A könyv jól kutatott, tényszerű, és világos elbeszélést nyújt a második módosítás történelmi összefüggéseiről. Sok olvasó tanulságosnak és meggyőzőnek találja, és dicséri a lebilincselő írói stílust és a jól szervezett szerkezetet. Elismerten fontos vitaanyag a fegyvertartás jogainak és a fegyvertartás társadalmi hatásainak megértéséhez.
Hátrányok:A kritikusok szerint a könyv elferdíti a történelmet, és nem mutatja be megfelelően az ellentétes álláspontokat, különösen a fegyverviseléshez való egyéni jogokat illetően. Sok olvasó úgy érzi, hogy a könyv elfogult a fegyvertartással szemben, és hiányoznak belőle bizonyos történelmi ellenérvek, amelyek megerősíthették volna állításait. Egyesek szerint a nyelvezete átláthatatlan, és úgy érzik, hogy elidegenítheti az eltérő nézeteket valló olvasókat.
(17 olvasói vélemény alapján)
One Nation Under Guns: How Gun Culture Distorts Our History and Threatens Our Democracy
Ez az amerikai fegyverkultúra leleplezése azzal érvel, hogy a nemzet alapítói nem akarták a második kiegészítéssel garantálni a fegyverviseléshez való egyéni jogot - és hogy a feljegyzések ilyen elferdítése sürgős veszélyt jelent a demokráciára.
"Az Egy nemzet a fegyverek alatt egyszerre szemfelnyitó és felháborító, az Egy nemzet a fegyverek alatt az a ritka könyv, amely segíthet megváltoztatni az életmódunkat ebben az országban." - Eddie S. Glaude Jr., a Begin Again című bestseller szerzője.
Amerikában naponta több mint százan veszítik életüket lőfegyverek miatt. Az ár több, mint a számok - ez a félelem, a szorongás, a közterektől való rettegés, amelyet a fegyveres társadalom a szabadság gyötrelmes rubrikája alatt teremtett. De a mai normák nem az amerikai történelem normái vagy az alapítók értékei. Ezek egy olyan fegyveres kultúra termékei, amely ráerőltette a saját vízióját egy alvó nemzetre.
Dominic Erdozain történész azt állítja, hogy tévesen adtuk fel a fegyverekkel kapcsolatos nagy ívű vitát: Miközben a háttérellenőrzésről és az automata fegyverek betiltásáról szóló jogszabályokat elemezzük, nem kérdezzük meg, hogy milyen helyet kellene elfoglalniuk a fegyvereknek egy működő demokráciában. Erdozain briliáns történelmi utazásra vezeti az olvasót, és bemutatja, hogy az alapítók éppúgy féltek az egyének zsarnokságától, mint a királyok zsarnokságától - az a gondolat, hogy bárkinek joga van fegyverrel járkálni, ellenkezik a szabadságról alkotott elképzelésükkel és a békés köztársasággal, amelyet reméltek felépíteni. Ezeket a gondolatokat beleírták az Alkotmányba és a Bill of Rights-ba, amelyeket később két évszázadnyi joggyakorlat erősített meg.
És mégis, a rasszizmus és a nacionalizmus kettős csapása együttesen egy sötétebb amerikai víziót hozna létre - egy születésen és véren alapuló, gazemberi és vakmerő szabadságot. Ez a szabadság, nem pedig az Alkotmány által ígért szabadság volt az, ami létrehozta modern fegyverkultúránkat, a jófiúk és rosszfiúk, az ártatlanság és bűnösség misztikus elképzeléseivel. Mire az amerikai Legfelsőbb Bíróság a 2008-as District of Columbia v. Heller ügyben hozott ítéletében - amelyet Erdozain meggyőzően kizsigerel - újraalkotta a második alkotmánymódosítást, sok amerikai már beletörődött a fikcióba: a fegyveres társadalom szabadságtalanságába. Érvelése szerint demokráciánk megmentése érdekében harcolnunk kell az alapítók valódi elképzeléséért, hogy mit jelent szabadnak lenni.
