Egzisztenciális aggodalmak és kognitív-viselkedéses eljárások: A mentális egészség integratív megközelítése

Eredeti címe:

Existential Concerns and Cognitive-Behavioral Procedures: An Integrative Approach to Mental Health

Könyv tartalma:

1. szakasz. Bevezető kérdések

1. fejezet: Az egzisztencializmus és a lét problémái - Gerard Kuperis, University of San Francisco.

Ez a nyitó fejezet az egzisztencialista filozófusok központi gondolatainak történetét és áttekintését adja. E gondolkodók elméleti irányultságának és az egzisztencializmus közös állításainak alapos megalapozása teremti meg a kötet további részének színterét.

2. fejezet. Az egzisztencializmus és helye a kortárs kognitív viselkedésterápiában - Michael Worrell, Regent's University London és a Londoni CBT Képzési Központ osztályvezetője.

A 2. fejezet azt vizsgálja, hogy az egzisztencializmus és a CBT hogyan integrálható sikeresen. A kognitív viselkedésterapeuták képzése hagyományosan nem tartalmazott közvetlen foglalkozást az egzisztenciális filozófiával vagy egzisztenciális pszichológiával. Ez annak ellenére van így, hogy Beck és a CBT történetének más alapító alakjai hangsúlyozták az egzisztencializmus jelentőségét a gondolkodásukban. A fejezet leírja a tapasztalati gyakorlatok előnyeit, amelyek arra kérik a terapeutákat, hogy "csak hallgassák" a klienseiket, és vegyék észre az "egzisztenciális adottságok" jelenlétét.

2. szakasz: Halál

3. fejezet: Haláltudatosság és a terrorkezelés elmélete - Ilan Dar-Nimrod, University of Sydney.

A terrormenedzsment-elmélet (TMT) a domináns szociálpszichológiai elmélet, amely a haláltudat és az emberi viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja. A TMT szerint a kulturális világképek és az önértékelés fontos szorongáspuffer funkciót töltenek be a haláltól való egzisztenciális félelem kezelése (vagy "megnyugtatása") érdekében. Ez a fejezet áttekinti a TMT bizonyítékait és a haláltudat emberi viselkedésre gyakorolt szerepének alternatív beszámolóit.

4. fejezet: A halálfélelem és annak kapcsolata a mentális egészséggel - Rachel E. Menzies, University of Sydney.

A legújabb kutatások szerint a halálfélelem egy transzdiagnosztikus konstrukció lehet, amely számos mentális egészségügyi tünetet és rendellenességet közvetít. Összefüggésbe hozták a kényszerbetegséggel, a pánikbetegséggel, a betegségtől való szorongásos zavarral, és újabban a szomatikus tüneti zavarral, a PTSD-vel, a depresszióval, sőt az evészavarokkal is. Ez a fejezet áttekinti a bizonyítékokat, és megvitatja a halálfélelem és a mentális egészség közötti ezen összefüggések következményeit.

5. fejezet: Kreatív megközelítések a haláltól való rettegés kezelésére - David Veale, The Priory Hospital North London és a Kings College London Pszichológiai Tanszékének vendégprofesszora.

Veale professzor a halálfélelemmel és a betegségtől való szorongással kapcsolatos munkásságára építve a halálfélelem kezelésének kortárs megközelítéseit tárja fel. Más fóbiás reakcióktól (pl. kutyáktól, pókoktól, víztől való félelem) eltérően, amelyek irracionálisnak minősíthetők, a halálfélelem egy elkerülhetetlen eseményen vagy egy "egzisztenciális adottságon" alapul. Mint ilyen, kreatívabb és fantáziadúsabb megközelítést igényel a kezelésben.

2. szakasz: Elszigeteltség

6. fejezet: Interperszonális, intraperszonális és egzisztenciális izoláció - Jeff Greenberg, Arizonai Egyetem.

Az egzisztenciális pszichoterapeuta Irvin Yalom (1980) az elszigeteltség három típusát írja le. Az interperszonális elszigeteltség a társadalmi távolság által létrehozott magányra utal. Az intraperszonális elszigeteltség az önmagunk részei közötti elkülönülésre utal. Végül az egzisztenciális elszigeteltség az önmagunk és bármely más lény közötti áthidalhatatlan szakadékra utal, vagyis arra, hogy mindig csak a saját tudatunkat tapasztalhatjuk meg. A 6. fejezet az egzisztenciális elméletben leírt háromféle elszigeteltséget vizsgálja.

7. fejezet: Elszigeteltség, magány és mentális egészség - Peter Kelly & Isabella Ingram, University of Wollongong.