Disposable Passions: Vintage Pornography and the Material Legacies of Adult Cinema
A huszadik század eleji legényfilmektől az 1960-as évek szexploitációs filmjein át az 1970-es évek "pornó sikk" boomjáig +? a felnőtt mozi régi formáit most történészek, rajongók, műemlékvédők és házi videós vállalkozók új generációja értékeli újra - akik mindannyian a filmtörténeti archívumtól függnek, és segítenek annak alakításában.
De miben rejlik ezeknek a műtárgyaknak a mai vonzereje, amelyeket azóta inkább a "múltjuk+? miatt erotizáltak, mint a rajtuk látható explicit aktusok miatt? És milyen politikai következményei vannak e ritka, de még mindig vizuális filmek visszaszerzésének egy kevésbé "felvilágosult, +? pre-feminista múltból? David Church médiaipari elemzésekre, archívumelméletre és a felnőtt videósokkal készített interjúkra támaszkodva azt állítja, hogy a régi pornográfia éppen azért őrzi meg visszatekintő varázsát, mert ezeket a kulturálisan megbélyegzett szövegeket politikai és esztétikai okokból olyan kevéssé őrizték meg. A filmek folyamatos mozgása révén a kulturális megjelenéstől a rejtőzködésen át az újrafelfedezésig maga az archívum is "sztriptíztáncot mutat be, +? lehetővé téve a kézzelfogható kapcsolatot ezekkel a testileg stimuláló formákkal egy olyan pillanatban, amikor a médiatárgyak általános fizikalitása gyors átalakuláson megy keresztül.
A Disposable Passions azt vizsgálja, hogy a régi pornográfia milyen historiográfiai tanulságokat adhat nekünk arról, hogy társadalmunk milyen anyagokat választ, és hogy egy régóta elhanyagolt műfaj hogyan készülhet fel komoly újrafelfedezésre, amely több mint puszta autoerotikus táplálék.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)