Olvasói vélemények
Összegzés:Freeman Dyson „Elképzelt világok” című esszégyűjteménye a tudomány, a technológia és az etika kölcsönhatásáról szóló esszék gyűjteménye, amely 1995-ben tartott előadásokból származik. Míg számos kritika dicséri Dyson meglátásait az emberiség jövőbeli kilátásairól és a technológiai fejlődés etikai megfontolásairól, néhányan kritizálják a könyvet a kohézió hiánya és az elavult gondolatok miatt.
Előnyök:** Éleslátó elmélkedéseket nyújt a tudományról, a technológiáról és az etikáról. ** Hosszú távú és etikus gondolkodásra ösztönöz az emberi fejlődéssel kapcsolatban. ** Magával ragadó írói stílus, fantáziadús gondolatokkal a jövő technológiájáról. ** Könnyen olvasható és széles közönség számára hozzáférhető, ugyanakkor intellektuálisan ösztönző. ** Dyson szemlélete üdítően hat a technológia társadalomra gyakorolt hatására.
Hátrányok:** Egyes fejezetek elkalandoznak és nem összpontosítanak, ami vegyes kritikákat eredményez. ** A cím félrevezető lehet; nem összpontosít annyira az elképzelt világokra, mint várták. ** Elavultnak tűnik, és elsősorban a tudománytörténészek számára releváns. ** A kritikusok megjegyzik, hogy a tartalomból hiányzik a mélység és az eredetiség, mivel korábbi sci-fi ötletekből származik. ** Egyes olvasók a könyv rövidségét hátrányosnak találták, és több tartalomra vágytak.
(12 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Imagined Worlds
Könyv tartalma:
Képzeljünk el egy olyan világot, ahol egy telefonhívás és a válasz között egész korszakok telnek el, kultúrák emelkednek és buknak. Gondoljunk arra, hogy az emberi faj 500 milliószorosára szaporodik, vagy új, különálló fajok fejlődnek ki. Gondoljunk az űrgyarmatosítás technológiájára, a számítógépes szaporodásra, a marsi burgonyára. Száz évvel azután, hogy H. G. Wells Az időgép című művében ellátogatott a jövőbe, Freeman Dyson tudósként és mesemondóként is beveti kivételes tehetségét, hogy ismét elrepítsen bennünket az egyre közelebbi, egyre távolabbi jövőbe.
Freeman Dyson a Disturbing the Universe (Az univerzum megzavarása) című könyv óta, amely először hozta meg számára a nemzetközi hírnevet, segít nekünk abban, hogy önmagunkat és a világunkat a tudós szemszögéből lássuk. A Képzelt világokban ezt a nézőpontot egy spekulatív jövőbe helyezi át, hogy megmutassa, hová vezethet minket a tudomány és a technológia, a valós és a képzelt világok. Az általa elmesélt történetek - a tudomány művelésének napóleoni és tolsztoji stílusáról; a radioneurológia és a rádiótelepátia eljövendő korszakáról; Aldous Huxley-tól Michael Crichtonon át William Blake-ig; Samuel Gompersről és az amerikai munkásmozgalomról - a tudományból, a science fictionből és a történelemből származnak. Dyson osztozik e források örömében és borújában, és keresi azokat a tanulságokat, amelyeket mindháromból meg kell tanulnunk, ha meg akarjuk érteni a jövőnket, és reményteljes irányba akarjuk terelni.
Akár a Gaia-elméletet, akár a nukleáris fegyverek jövőjét, akár a sci-fit vagy a tudományimádat veszélyeit, akár a tengeri kajakokat vagy a Plútó Expresszt vizsgálja, Dysont az etika foglalkoztatja, az, hogy hogyan enyhíthetnénk a technológia rossz következményeit és hogyan fokozhatnánk a jót. Mindennek középpontjában az a meggyőződés áll, amelyet egykor a biológus J. B. S. Haldane fogalmazott meg, miszerint a tudomány fejlődése óriási zűrzavart és nyomorúságot hoz az emberiségre, ha nem társul hozzá az etika fejlődése.
