Olvasói vélemények
Összegzés:Freeman Dyson „Infinite in All Directions” című könyve elgondolkodtató elmélkedéseket tartalmaz a tudományról, a filozófiáról, valamint a hit és az értelem együttéléséről. Míg a könyv mély meglátásokat nyújt, és sokszínűen tárja fel a témákat, egyes tartalmak elavultnak tűnhetnek, tekintve, hogy az 1980-as évek közepéről származik. Összességében a könyv gondolkodásra késztet és megkérdőjelezi a hagyományos nézeteket.
Előnyök:Magával ragadó írói stílus, elgondolkodtató gondolatok, egyedi nézőpontok a tudomány és a vallás témakörében, világos, széles közönség számára is hozzáférhető közlés. Dyson változatos témái között szerepel az ökoszisztémák sokfélesége, a fekete lyukak, a nukleáris elméletek, valamint a hit és a tudomány metszéspontja, így a könyv a széleskörű tudományos diskurzus iránt érdeklődők számára is lebilincselő olvasmány.
Hátrányok:A szöveg egyes részei elavultak, mivel az 1980-as évek közepéről származnak. Bár Dyson a 2000-es évek elején új előszót írt, az eredeti szöveget nem dolgozta át. Bizonyos vitákat az idő múlásával elavultnak vagy kevésbé relevánsnak érezhetünk.
(22 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Infinite in All Directions: Gifford Lectures Given at Aberdeen, Scotland April-November 1985
Könyv tartalma:
A Végtelen minden irányban egy népszerűsített tudomány a legjobb formájában. Dyson szerint a tudomány és a vallás két olyan ablak, amelyen keresztül ráláthatunk a minket körülvevő világra.
A könyv a skóciai Aberdeenben "A sokféleség dicsérete" címmel tartott Gifford-előadássorozat átdolgozott változata. Ezek megengedték Dysonnak a szabadságot, hogy mindent kifejtsen a világegyetemről, amelyet csiszolt prózában két részre osztott: első felében a természeti világ sokféleségére, második felében pedig az emberi reakciók sokféleségére összpontosítva.
Az 1. fejezet Dyson valláshoz és tudományhoz való hozzáállásának rövid magyarázata. A 2. fejezet egy egyórás túra a világegyetemben, amely hangsúlyozza a nézőpontok sokféleségét, amelyekből a világegyetemmel találkozhatunk, valamint a benne található tárgyak sokféleségét. A 3. fejezet a tudomány történetével foglalkozik, és a tudomány két ellentétes stílusát írja le: az egyik a sokféleséget üdvözlő, a másik a sokféleséget elítélő. Manchester és Athén városát használja a tudományhoz való kétféle hozzáállás szimbólumaként. A 4. fejezet, amely az élet eredetével foglalkozik, hat jeles tudós elképzeléseit ismerteti, akik különböző nézőpontokból küzdöttek az élet természetének megértéséért. Az 5. fejezet folytatja az élet természetének és evolúciójának tárgyalását. Az a kérdés, hogy az élet miért hajlamos jellemzően a szélsőséges változatosságra, továbbra is központi kérdés marad minden olyan kísérletben, amely az életnek a világegyetemben elfoglalt helyének megértésére irányul. A 6. fejezet egy eszkatológiai gyakorlat, amely megpróbálja meghatározni az élet és a világegyetem lehetséges jövőjét, innen a végtelenségig. Ebben a fejezetben Dyson átlépi a tudomány és a science fiction határát, és spekulációit kissé teológiai kontextusba helyezi.
