Elmúlt 3:17: Az amerikai történelem legsúlyosabb iskolai katasztrófájának el nem mondott története

Olvasói vélemények

A kritikák mély tiszteletet és elismerést fejeznek ki a „Gone at 3:17” című könyv iránt, amely az 1937-es New London Schoolban történt robbanás tragikus történetét meséli el. Az olvasók szerint a könyv érzelmileg mély benyomást keltő és jól megalapozott, részletes beszámolót nyújt az eseményről és annak utóhatásairól. Sok kritikust meghatottak a könyvben bemutatott személyes veszteség- és rugalmassági történetek, kiemelve a könyv fontosságát az áldozatok emlékének megőrzésében és a közösség katasztrófára adott válaszában.

⬤ Érzelmileg erőteljes történetmesélés, amely életre kelti a történelmi tragédiát.
⬤ Figyelemre méltó kutatás, amely részletesen bemutatja az eseményeket és a személyes történeteket.
⬤ Erős képi világ, amely az olvasót úgy érzi, mintha jelen lett volna a robbanáskor.
⬤ Az olvasókat karakterekkel és személyes anekdotákkal vonja be a történetbe, így a tragédia átélhetővé és szívszorítóvá válik.
⬤ Számos kritikus megjegyezte, hogy a könyv kötelező olvasmány azoknak, akiket érdekel a történelem, különösen a katasztrófák és a közösségek ellenálló képessége.

⬤ Egyes kritikusok szerint bizonyos részekből hiányzik az elemzés vagy a betekintés mélysége.
⬤ Néhányan megemlítették, hogy bár a könyv részletes, a könyv érzelmi hatása egyes olvasók számára túlságosan megterhelő lehet.
⬤ Egy kritikus rámutatott, hogy a könyv a szükségesnél hosszabbnak tűnhet egyes olvasók számára.
⬤ A katasztrófához vezető tényezők korlátozott feltárása a közvetlen elbeszélésen túl.

(93 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Gone at 3:17: The Untold Story of the Worst School Disaster in American History

Könyv tartalma:

1937. március 18-án délután 3 óra 17 perckor a texasi New London olajipari boomvárosában, a London Junior-Senior High School alatt szivárgó földgáz halálos gáz- és oxigénkeveréket hozott létre az iskola alagsorában.

A szagtalan, színtelen gáz észrevétlen maradt, egészen addig, amíg egy elektromos kapcsoló elfordítása kolosszális robbanást nem váltott ki. A kétszintes iskola, amely az ország egyik legmodernebb iskolája volt, szétesett, és mindenkit maga alá temetett egy hatalmas törmelék- és törmelékhalom alá. Több mint 300 diák és tanár halt meg, és több százan megsérültek.

A katasztrófa hetvenötödik évfordulójához közeledve továbbra is ez a leghalálosabb iskolai katasztrófa az Egyesült Államok történetében.

Kevesen tudnak azonban erről a történelmi tragédiáról, és eddig egyetlen könyv sem foglalkozott a robbanással, annak okával, áldozataival és utóéletével. A Gone at 3:17 igaz történet arról, hogy mi történhet, ha az iskolai vezetők rossz döntéseket hoznak.

Hogy pénzt takarítsanak meg az iskola épületének fűtésén, a kuratórium engedélyezte a munkásoknak, hogy rácsatlakozzanak egy benzinfinomító által termelt "hulladék" földgázt szállító vezetékre. A robbanás olyan törvényekhez vezetett, amelyek ma már megkövetelik a gázszolgáltató cégektől, hogy hozzáadják az ismert szúrós szagot. Az a tudat, hogy a tragédia megelőzhető lett volna, mérhetetlenül megviselte a túlélőket és az áldozatok családjait.

A város már soha nem lesz a régi. Interjúk, túlélők tanúvallomásai és archív újságfájlok segítségével a 3:17-kor eltűntek című könyv a műhelyben tanúi lehetnek a szikrának, amely meggyújtotta a gázt. A húszéves kutatás során megkérdezettek közül sokan már nem élnek, de hősies tetteik és túléléstörténeteik tovább élnek ebben az aprólékosan dokumentált és gazdagon illusztrált könyvben.