Elnöki ügynök I.

Olvasói vélemények

Upton Sinclair Tour-de-Force című történelmi regénye a második világháborút megelőző években játszódik, és Lanny Budd, egy amerikai titkosügynök élményein keresztül meséli el. A könyv egyszerre informatív és lebilincselő, történelmi tényeket szövi bele egy fiktív elbeszélésbe, amely a fasizmus európai felemelkedését és a kor politikai dinamikáját tárja fel. Az olvasók nagyra értékelik a történelmi kontextus mélységét, bár egyesek szerint az írásmód túlságosan leíró, és bizonyos aspektusok, például a paranormális elemek elvonják a figyelmet a fő cselekményről.

Kiválóan megírt, informatív a második világháború előtti eseményekről, magával ragadó személyes elbeszélés, nagyszerű karakterfejlődés és éleslátó párhuzamok a modern korral. A sorozat a 20. század eleji társadalomtörténet kiváló kifejtésének tekinthető, elgondolkodtató témákkal.

A könyv hosszú, és emésztése kihívást jelenthet; egyes olvasók a súlyos témák miatt lehangolónak találták. A kritikusok megemlítik a paranormális elemekre való támaszkodást és bizonyos politikai elfogultságot, beleértve Sinclair szocialista nézeteit és a katolikus egyház vélt megvetését. A tempó lassúnak vagy ismétlődőnek tűnhet, és egyes olvasók úgy érezték, hogy eltér az alapvető történelmi elbeszéléstől.

(32 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Presidential Agent I.

Könyv tartalma:

Az 1944-ben írt Elnöki ügynök az ötödik kötet az Upton Sinclair által írt nagyszerű és epikus Lanny Budd-sorozatban, amely tizenegy könyvből áll, és az 1937 és 1938 közötti időszakot öleli fel. Megjelenésekor a Viking Press kiadott egy nyilatkozatot, miszerint a könyvek összefüggnek egymással, de egymástól függetlenül is élvezhetők. Én ezzel nem értek egyet. Amint azt már korábban megjegyeztem, először a harmadik könyvet, a Pulitzer-díjas Sárkányfogakat olvastam el, és az méltó volt a díjakhoz és az elismeréshez, amit kapott, de meggyőződésem, hogy a sorozat teljes értékeléséhez az elején kell kezdeni. Így is tettem. Körülbelül hat hét alatt olvastam el mind a tizenegy könyvet, és újraolvastam a Világvége, a Széles a kapu és az Elnöki ügynök című könyveket.

Az Elnöki ügynök egy véletlen találkozással kezdődik, amelyet Lanny New Yorkban a Versailles-i Szerződés főnökével folytat. Lanny tizenkilenc éves korában felfogadják, hogy segítsen egy főiskolai professzornak, Charlie Alstonnak Európa újjáalakulásának földrajzi vonatkozásaiban, miután az első világháborút követően felbomlott az Oszmán és az Osztrák Birodalom. Alston professzor, Roosevelt elnök egyik legközelebbi tanácsadója és „javítómester” bemutatja Lnnnyt Roosevelt elnöknek, és Lanny számos bizalmas találkozót folytat Roosevelt elnökkel, és ő lesz a 103-as elnöki ügynök. A találkozókat úgy elevenítik meg, hogy az ember úgy érzi, ott van velük a szobában, amikor az európai vihar közeledtéről tárgyalnak. Lanny megkongatja a vészharangot a fasizmus és a nácizmus eljövetelére, a demokratikusan megválasztott spanyol kormány bukására és Abesszínia Mussolini általi megerőszakolására. A Franco, Mussolini és Hitler által előidézett terror egészét gazdag és befolyásos iparosok és pénzemberek finanszírozzák. Azért támogatják ezeket az egykori csöveseket, hogy elhárítsák a vörös veszélyt vagy a bolsevizmust. Ezek az európai plutokraták jobban félnek a vörösöktől, mint attól, hogy szabadságukat feladják a fasizmus és a nácizmus előtt.

Lanny titkos feleségét, Trudit elrabolta a Gestapo, és Lanny biztosítási erőfeszítései a megmentésére ugyanolyan lebilincselőek és merészek, mint Alfy megmentése Franco spanyolországi börtönéből és Frédinek a Gestapótól való megmentési kísérlete a Sárkányfogakban.

Lanny beavatást nyer egy összeesküvésbe, amelybe a franciaországi „200” család, a Cagoularok vagy csuklyások néven ismert francia kormány megdöntésére irányuló összeesküvés is belekeveredik. A franciaországi plutokraták elszántak arra, hogy kiegyezzenek Hitlerrel, abban a reményben, hogy megőrizhetik vagyonukat és elkerülhetnek egy újabb háborút. Úgy vélik, hogy a német fajta rend az egyetlen megoldás a különböző francia politikai frakciók korrupciójára, vagy ami még rosszabb, a bolsevikokéra.

Angliában és Franciaországban is sok az intrika a gazdagok, a diplomaták és a politikusok között. Az angolországi hatalmasságok azt akarják elhitetni, hogy Hitler megelégszik a versailles-i szerződés előtt túlnyomórészt németek lakta területek visszaszerzésével. Hitler követelte Ausztriát, Csehszlovákiát, valamint Lengyelországot.

Megszületik a müncheni egyezmény, amelyben Angla