Lost Leaves: Women Writers of Meiji Japan
A legtöbb japán irodalomtörténész azt állítja, hogy a Meidzsi-korszak (1868-1912) nem rendelkezett női írókkal, kivéve Higuchi Ichiyo (1872-1896) ragyogó kivételét.
Rebecca Copeland megkérdőjelezi ezt az állítást, részletesen megvizsgálva Ichiyo három kortársának életét és irodalmi pályafutását, akik mindhárman a korszak sokszínűségét és leleményességét képviselik: Miyake Kaho (1868-1944), Wakamatsu Shizuko (1864-1896) és Shimizu Shikin (1868-1933). Gondosan kutatott bevezetőjében Copeland megteremti a női irodalmi kifejezésmód fejlődésének kontextusát.
Ezt követik az egyes vizsgált nőkről szóló fejezetek. Miyake Kaho, akit gyakran a modern Japán első női írójának tekintenek, a Meidzsi-korszak tárgyalásakor gyakran figyelmen kívül hagyott női életerő látleletét nyújtja az olvasóknak. Wakamatsu Shizuko, korának legkiemelkedőbb női fordítója közvetlen hatással volt a japán prózairodalom modern írásbeliségének kialakulására.
Shimizu Shikin emlékezteti az olvasót arra a küzdelemre, amelyet a nők folytattak, amikor arra törekedtek, hogy egyensúlyba hozzák alkotói érdeklődésüket és társadalmi szerepüket. A könyvben a tárgyalt művekből közölt, többnyire még soha le nem fordított szemelvények felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak a női írásművészet eme elfeledett világába.
