Értékelés:
Riane Eisler és Douglas P. Fry „Nurturing Our Humanity” című könyve - kiterjedt kutatásokra és adatokra támaszkodva - meggyőző érveket sorakoztat fel a domináns kultúráról a partnerségi modellre való áttérés szükségessége mellett. Hangsúlyozza a dominancia által okozott, mélyen gyökerező társadalmi működési zavarok megértésének fontosságát, és az együttérzésen és együttműködésen alapuló méltányos, fenntartható rendszerek létrehozása mellett érvel. Bár a könyv jól kutatott és éleslátó perspektívákat kínál, egyes kritikusok úgy vélik, hogy több idegtudományi részletet lehetne belőle kihozni, és aggodalmukat fejezik ki bizonyos történelmi értelmezésekkel kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Jól megírt és alaposan kutatott
⬤ megkérdőjelezi a dominanciával és agresszióval kapcsolatos uralkodó hiedelmeket
⬤ különböző tudományágakból származó bizonyítékokat mutat be
⬤ erőt adó jövőképet nyújt a békés, egyenlőségre törekvő társadalmak megteremtéséhez
⬤ könnyen olvasható és érthető
⬤ integrálja a személyes és társadalmi történeteket
⬤ reményt ébreszt a változásra, és gyakorlati útiterveket kínál a társadalmi átalakuláshoz.
⬤ A témában járatlan olvasók számára nem tartalmaz elegendő idegtudományi részletet
⬤ a történelmi értelmezésekkel kapcsolatos kritika beárnyékolhatja a szerzők érveit
⬤ egyes olvasók nehezen tudták besorolni a könyvet a hagyományos tudományágak közé
⬤ az evolúciós pszichológiával szembeni túlzott kritikát érzékeltetik
⬤ néhány ténybeli pontatlanságot észleltek.
(23 olvasói vélemény alapján)
Nurturing Our Humanity: How Domination and Partnership Shape Our Brains, Lives, and Future
Emberiességünk ápolása új perspektívát kínál személyes és társadalmi lehetőségeinkről a mai világban, megmutatva, hogyan építhetünk olyan társadalmakat, amelyek támogatják a tudatosságra, törődésre és kreativitásra való nagyszerű emberi képességeinket. Összegyűjti a természet- és társadalomtudományok - nagyrészt figyelmen kívül hagyott - eredményeit, amelyek megcáfolják azt a népszerű elképzelést, hogy az önzésre, a háborúra, a nemi erőszakra és a kapzsiságra vagyunk beidegződve.
Az úttörő új megközelítés összefüggéseket tár fel az olyan nyugtalanító tendenciák között, mint az éghajlatváltozás tagadása és az erőskezű uralomra való visszalépés. Túllépve a jobb vs. bal, vallásos vs.
világi, keleti vs. nyugati és más ismert kategóriákon, amelyek nem tartalmazzák a szülő-gyermek és nemi kapcsolatok kialakulását, azt vizsgálja, hogy a társadalmak hol helyezkednek el a partnerség-uralom skálán.
Az egyik végén van az uralmi rendszer, amely a férfit a férfi fölé, a férfit a nő fölé, a fajt a faj fölé és az embert a természet fölé helyezi. A másik végén a békésebb, egyenlőségi, a nemek közötti egyensúlyt biztosító és fenntarthatóbb partnerségi rendszer található. Emberiességünk ápolása feltárja, hogy a viselkedés, az értékek és a társadalmi-gazdasági intézmények hogyan fejlődnek másképp ebben a két környezetben, dokumentálja, hogy ez hogyan befolyásolja nem kevesebbet, mint azt, hogy hogyan fejlődik az agyunk, megvizsgálja a kultúrákat ebből az új perspektívából (beleértve a társadalmakat, amelyek évezredeken át a partnerség felé orientálódtak), és intézkedéseket javasol, amelyek támogatják a kortárs mozgalmat ebben az életfenntartóbb és életet fokozó irányban.
Megmutatja, hogy napjaink egyre félelmetesebb, őrültebb és kapzsiságtól vezérelt pusztító és kizsákmányoló technológiáin keresztül az uralmi rendszer evolúciós zsákutcába vezethet bennünket. Egy igazságosabb és fenntarthatóbb életmód biológiailag lehetséges és kulturálisan elérhető: megváltoztathatjuk az irányt.
