Olvasói vélemények
Összegzés:Az „Énók felemelkedése” című könyv jól megalapozottan vizsgálja Énók alakját, valamint a judaizmus és a korai kereszténység közötti kapcsolatokat. Tárgyalja Énók bibliai szereplőből isteni figurává válását, és hangsúlyozza a zsidó irodalom jelentőségét a keresztény eredet megértésében. Bár értékes meglátásokkal szolgál, és a téma iránt érdeklődők számára erősen ajánlott, néhány olvasó számára a tudományos jellege és a számos elmélet miatt kihívást jelentett a könyv követése.
Előnyök:⬤ Érdekes tartalom Énókról és jelentőségéről
⬤ jól megírt és aprólékosan kutatott
⬤ tudományos szemléletet nyújt a zsidó irodalomról
⬤ betekintést nyújt a judaizmus és a kereszténység közötti kapcsolatokba
⬤ jó bevezetésként szolgál az Énók-irodalomba.
Hátrányok:⬤ A zsidó irodalomban járatlanok számára nehezen követhető
⬤ az elméletek között ugrálhat, ami zavart okozhat
⬤ néhány olvasónak néha túl sok mindenre lehet szüksége.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Enoch Rising: Enmeduranki, the Fallen Watchers, and the Key to Unlocking Early Christianity
Könyv tartalma:
Kevés olyan érdekes és titokzatos bibliai alak van, mint Énók. A kanonikus héber Biblia csak néhányszor említi, de történetének hatása a második templom korszakában írt számos könyv teológiáját befolyásolta. Emellett megalapozta a korai keresztény mozgalomban fellelhető számos eszme kialakulását is. Énók jelentősége a Templom lerombolásán túl is folytatódott, és a későbbi rabbinikus hagyományban új formában élt tovább. Aki ismeri a klasszikus judaizmust, a Biblia és a Talmud vallását, és olvasta az Újszövetséget, az tapasztalhatja, hogy nincs kapcsolat a Biblia és a héber Biblia között. Valami úgyszólván hiányzik. A Második Templom korának irodalmának megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hiányzó láncszemeket megteremtsük a fejlődő zsidó gondolkodás összetett környezetének és a korai keresztény mozgalomnak a forrásokból való kialakulásának megértéséhez és megbecsüléséhez. Fedezze fel Énók misztériumát, és azt a lenyűgöző hatást, amelyet a zsidóság és a kereszténység fejlődésére gyakorolt.
Bárki, aki csak kezdetlegesen ismeri a héber Bibliát, kétségtelenül ismeri Ádámot, Ábrahámot és Mózest. Az Újszövetséget akár csak felületesen is ismerő egyén kétségtelenül hallott Jézusról, Péterről és Pálról. Énók viszont sokkal kevésbé ismert bibliai alak.
A héber Bibliában három személy viseli az Énók nevet. Az az Énók, aki minket érdekel, csak kétszer fordul elő a héber Bibliában, vagyis abban, amit a keresztények Ószövetségnek neveznek. Az Újszövetség háromszor említi őt. Az említések hiánya miatt természetesnek tűnik, hogy az ő jelentősége korlátozott, különösen, ha figyelembe vesszük a Biblia számos genealógiai listájában található számtalan nevet.
Énók jelentősége azonban messze túlmutat ezeken a kevés említéseken. Ábrahám, Mózes és Illés mellett a héber Bibliában, valamint Jézus és Pál mellett az Újszövetségben, Énók valószínűtlen alakja - legalábbis irodalmi szempontból - az egyik legjelentősebb bibliai alak.
Énóknak olyan könyveket tulajdonítanak, amelyek hatással voltak a Második Templom korában (i. e. 515 - i. sz. 70) írt más vallási művekre, és talán még azokkal a könyvekkel is vetekedtek jelentőségükben, amelyeket ma a héber Bibliának tekintünk. Az, hogy valóban ő írta-e ezeket a könyveket vagy sem, nem érdekli a történészt vagy a kíváncsi embert. Ami fontos, az az, hogy ez az anyag óriási hatással volt a fejlődő judaizmusra és a későbbi kereszténységre.
Énók különböző könyvei arra is fényt deríthetnek, hogy a korábbi mezopotámiai szövegek és görög mítoszok milyen hatással voltak a bibliai történelemre, vagy legalábbis arra, hogy a bibliai szerzők mennyire voltak tisztában kulturális és vallási környezetükkel. A legfontosabb talán az, hogy Énókh könyvei néhány olyan rejtélyt is feltárnak, amelyek először a héber Bibliában jelennek meg, majd az Újszövetségben minden magyarázat nélkül nagymértékben felerősödnek. Az Énok-hagyomány a második templom korának zsidó apokaliptikája és a templom utáni korszak zsidó misztikája közötti kapcsolatot is feltárja.
Énókh könyvei a bukott angyalok, azaz a bukott Figyelők történetét, az óriások születését és a démonok eredetét mesélik el. Az énokhikus irodalom egy olyan ember történetét meséli el, akit a mennybe emeltek, és akit a messiási Emberfiaként jelöltek meg. Ez utóbbi kifejezést az Újszövetségben Jézus is széles körben használja.
A későbbi énokhikus művekben Énókot a mennybe viszik, ahol angyali lénnyé alakul át. Énók különféle szerepeket és címeket ölt magára, amelyek között végül szerepel a mennyei írnok, a Titkok szakértője, az isteni jelenlét fejedelme, mennyei pap és ami a legmeglepőbb, még kisebb YHWH-ként is, Isten négybetűs neveként.
Az ilyen megnevezések döntő fontosságúak az Újszövetség számos aspektusának megértéséhez. Mindazonáltal a többalakú judaizmus történetének részét képezik.
