Énok könyve

Olvasói vélemények

Az Énok könyve nagyra értékelt az ősi misztériumokba és a bibliai történelembe való lebilincselő betekintése miatt, ami értékes forrássá teszi a vallástudományok iránt érdeklődők számára. Az olvasók nagyra értékelik a spirituális témák, az angyali találkozások és a próféciák feltárását. A tartalom mélysége és érdekessége miatt dicsérik, bár egyesek megemlítik, hogy a nyelvezet néha sűrű. Összességében úgy látják, hogy érdemes kiegészítést nyújt a tudományos, spirituális vagy történelmi felfedezésekhez.

⬤ Lenyűgöző betekintés az ősi szövegekbe és a bibliai történelembe
⬤ magával ragadó és elgondolkodtató tartalom
⬤ olyan misztikus témákat érint, mint a bukott angyalok és a próféciák
⬤ értékes a vallástudományok számára
⬤ jó nyomtatási minőség
⬤ a keményfedeles változatot értékelik
⬤ úgy vélik, hogy érdemes megtartani
⬤ szemet gyönyörködtető és spirituális bölcsességgel szolgál.

⬤ A nyelvezet időnként sűrű lehet
⬤ néhányan olcsónak találták a kötést, mivel nyomtatott, nem dombornyomott
⬤ néhány olvasó még nem fejezte be az olvasást
⬤ a borító nem biztos, hogy mindenki esztétikai preferenciáinak megfelel.

(509 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Book of Enoch

Könyv tartalma:

A Bibliát, ahogyan ma tartjuk, sok vallási intézmény és különösen a konzervatív keresztények úgy tartják számon, mint Isten ihletett, tévedhetetlen szavát. Ez a tanbeli álláspont azt állítja, hogy a Biblia minden más könyvtől vagy műgyűjteménytől különbözik abban, hogy tévedéstől mentes, mivel Isten ihletése által adatott, és hasznos a tanításra, a dorgálásra, a megjobbításra, az igazságra való tanításra: hogy az Isten embere tökéletes legyen, minden jó cselekedetre alaposan felkészülve (2Tim 3:16, 17). Bár egyetlen más szöveg sem mondhatja magáénak ezt az egyedülálló tekintélyt, Énók könyve egy ősi zsidó vallási mű, amelyet a hagyomány Énóknak, Noé dédapjának tulajdonít, és amely döntő szerepet játszott az Újszövetség szerzőinek világképének kialakításában, akik nemcsak ismerték, hanem idézték is az Újszövetségben, Júdás levelében, Júdás 1:14 15, és ott "Énóknak, a hetediknek Ádámtól" tulajdonítják (1 En 60:8). A szöveget az a közösség is felhasználta, amely eredetileg a holt-tengeri tekercseket gyűjtötte és tanulmányozta.

Míg egyes egyházak ma már a bibliai kánon részeként veszik fel Énókhot (például az etióp ortodox tewahedo egyház és az eritreai ortodox tewahedo egyház), más keresztény felekezetek és tudósok csak történelmi vagy teológiai, nem kánoni jelentőségűnek fogadják el, és gyakran használják vagy rendelik hozzá kiegészítő anyagként tudományos keretek között, hogy segítsenek a diákoknak és tudósoknak felfedezni vagy jobban megérteni a korai keresztény egyház kulturális és történelmi összefüggéseit. Énókh könyve értékes betekintést nyújt a kommentátoroknak abba, amit sok ókori zsidó és korai keresztény hitt, amikor: Isten, aki különböző időkben és különböző módokon szólt a múltban az atyákhoz a próféták által (Zsid 1:1). Ahogy Dr. Michael S. Heiser a fontos könyvének Bevezetőjében, a Reversing Hermon című könyvében olyan erőteljesen megjegyzi: Azok számára, akik számára az 1. Énókh ismeretlenül hangzik, ez az ősi apokaliptikus irodalmi mű, amelyet népszerűen (de pontatlanul) Énókh könyveként ismernek. A legtöbb tudós úgy véli, hogy az 1 Énók eredetileg arámi nyelven íródott, talán már a Kr. e. 3. században. A könyv legrégebbi töredékeit a holt-tengeri tekercsek között találták meg, és nagyjából a Kr. e. 2. századra datálják. Ez a könyvet pontosan abba a korszak közepére helyezi, amelyet a tudósok a második templom időszakának (kb. Kr. e. 500. Kr. u. 70. Kr. u. ) neveznek, és amelyet általában intertestamentális időszaknak neveznek.

Ez a könyv a tudományosabb elnevezést használja ( Második Templomidőszak ) (... ) Az 1 Énók történetének Figyelője, ahogy sok olvasó emlékszik rá, az 1Mózes 6:1-4-ben leírt epizód kibővítése, ahol Isten fiai (héberül: beney ha- elohim) jöttek be az ember lányaihoz (1Mózes 6:4; ESV). Következésképpen a Figyelők az énokhiai kifejezés (többek között) Isten isteni fiaira. Bár e természetfeletti lázadás története kevés helyet foglal el a Teremtés könyvében, a Második Templom korszakában jelentős figyelmet kapott (... ) A Gen 6:1-4 eseményeinek Énokhi változata megőrzi és továbbadja az özönvízről szóló beszámoló első négy versének eredeti mezopotámiai kontextusát. A Gen 6:1-4 minden elemének van egy mezopotámiai ellenpontja, egy teológiai célpontja, amely megadja az indoklását annak, hogy miért került ez a négy vers egyáltalán az ihletett szövegbe. Az Ószövetségben megtalálhatók ehhez a háttértörténethez kapcsolódó kapcsolatok, de ezek elszórtan és nem rendszerezetten vannak bemutatva. Nem ez a helyzet az olyan második templomi zsidó irodalomban, mint az 1 Énok. Az olyan könyvek, mint az 1 Énók, megőrzik az 1Móz 6:1-4-hez kapcsolódó összes mezopotámiai kapcsolódási pontot, amikor bemutatják a bibliai szakasz eseményeinek kibővített elbeszélését. Az Énok könyve ezért fontos kiegészítő forrásnak szánjuk a komoly kutatók és diákok segítségére a Biblia tanulmányozásában.