Resource Nationalism and Energy Policy: Venezuela in Context
Széles körben elterjedt nézet, hogy a természeti erőforrások - különösen a kőolaj és a földgáz - állami tulajdonba vétele miatt az országok az "erőforrás-átok" hatása alá kerülnek. Ilyen esetekben a kormányok állítólag "erőforrás-nacionalizmust" mutatnak, ami destabilizálja a gazdaságot, a társadalmat és a politikát.
Ebben a könyvben David R. Mares megcáfolja ezeket a hiedelmeket, és erőteljes új beszámolót készít az állami erőforrás-tulajdonlás és az energiapolitika közötti kapcsolatról. Mares az energiapolitika eltéréseit vizsgálja az országok széles körében, kiemelve azt a tényt, hogy az Egyesült Államokon kívül a világ legtöbb országában a felszín alatti természeti erőforrások állami tulajdonban vannak.
Figyelembe veszi a latin-amerikai olaj- és gázpolitikák történetét, és mélyreható elemzést nyújt Venezueláról 1989 és 2016 között - Hugo Chvez elnöksége előtt, alatt és után. Mares bemutatja, hogy az energiapolitikát befolyásoló kulcsfontosságú tényezők a politikai rendszer inkluzivitása, a politikai döntéshozatalon belüli versenyképesség szintje és az egyes vezetők jellemzői.
A belpolitika, nem pedig az állami tulajdon határozza meg az energiapolitikák hatékonyságát és eredményességét: az "erőforrás-átok" elkerülhető. Ezekre az eredményekre támaszkodva Mares újrafogalmazza az erőforrás-nacionalizmust, azt állítva, hogy a kormányzat beavatkozása az erőforrás-kitermelésbe legitim, amennyiben az előnyöket a közjavak biztosítása révén megosztják.
A latin-amerikai politika és az energiapolitika kifinomult ismeretével ez a könyv új megvilágításba helyezi, hogy egyes kormányok miért felelős kezelői a természeti erőforrásoknak, míg mások miért sajátítják ki a nemzeti vagyont pártpolitikai vagy magánjószágok számára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)