Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.
Meaningful Living: Introduction to Logotherapy Theory and Practice
Világunkban egyre nagyobb a nyugtalanság, a frusztráció és a szorongás érzése az élet minden területén élő emberek körében. Az a mardosó érzés, hogy talán kell lennie valami többnek a "sikernél", az előléptetésnél, a legújabb technológiánál, az új autónál. A kérdés, ami felmerül bennünk, hogy "csak ennyi van? "Lehet-e ennél több? "Van-e értelme az életemnek? ".
Az értelmes élet, (2. bővített kiadás) Elisabeth Lukas alapos bevezetést ad a logoterápia elméletébe és gyakorlatába. Az egyes fejezetek részletesen bemutatják az attitűdök modulációjának, a paradox szándéknak, a dereflexiónak és a szuggesztív technikának az alkalmazását. Számos esettanulmányt használnak az elmélet megvilágítására az egész könyvben. Elisabeth Lukas és Bianca Hirsch a második részben tömör áttekintést nyújt a logoterápia elméletéről és gyakorlatáról.
Szemelvények a könyvből: A világegyetemben a káosz, a pusztítás és az igazságtalanság ellenére is van rend. Ebben a világképben az egész teremtés tele van értelemmel, és minden élethelyzetnek megvan a maga egyedi értelme, lehetősége és lehetősége. (p. 164)
Az igazi emberi szabadság soha nem a valamitől való szabadság, hanem mindig a valamihez való szabadság. A szabadság túlmutat a külső hatalom szabályai és iránymutatásai alóli felszabaduláson. Ennek következménye a belső tekintély követésének szabadsága - a saját magunk által választott feladatok, kötelezettségek, célok. A szabadság nem azt jelenti, hogy azt tesszük, amit akarunk, hanem azt, hogy örömmel tesszük azt, amit értelmesnek tartunk. (p. 19)
A világméretű értelmetlenség gyógyítása és megelőzése nem pusztán pszichoterápiás módszerek vagy a tünetek értelmezésének kérdése. Hanem az emberi természet új fogalmának meghatározásáról van szó. (p. 22)
A szorongás nem okoz szükségszerűen pszichológiai összeomlást; magában rejtheti az új értelmek megtalálásának lehetőségét..... A konfliktusok megoldásához nem mindig szükséges a gyermekkori traumák előásása vagy a boldogtalan múltra való összpontosítás. Sokkal fontosabb lehet az egyének belső jelentésorientációjának kiszélesítése és megerősítése, hogy ahelyett, hogy legyőznék őket a szorongató helyzetek, képesek legyenek kinőni belőlük. A distressz nem okoz szükségszerűen pszichológiai összeomlást; magában rejtheti az új jelentések megtalálásának lehetőségét (14. o.).