Thinking in Cases: Ancient Greek and Imperial Chinese Case Narratives
Ki fél az eseti irodalomtól? John Forrester egy nagy hatású cikkében ("Thinking in Cases", 1996) az esetirodalom komolyabb tanulmányozása mellett érvelt, és érveit főként a jog kazuisztikus hagyományaival példázta. A modern irodalmaktól eltérően az ókori irodalmi hagyományokban, például a mezopotámiai, a görög és a kínai irodalomban az esetgyűjtemények jelentős részt tesznek ki, többnyire orvosi és igazságügyi kontextusban.
Az esetek műfaját azonban a modern tudósok általában nem tanulmányozták önállóan. Áthatoltsága miatt az eset-irodalom alkalmas az összehasonlító vizsgálatokra, amelyhez ez a kötet hozzá kíván járulni. Miközben az esetek gyakran valóban lenyűgöző ismeretelméleti rejtvényeket vetnek fel, emellett narratív jellegüknek köszönhetően esztétikailag is kellemes olvasmányélményt nyújtanak.
Ezért az eset, amelyet a partikulumokról szóló, tudást közvetítő elbeszélésként értelmezünk, egyszerre teszi lehetővé az episztemikus és az esztétikai megközelítést. Ez a kötet hét tartalmas tanulmányt mutat be az esetekről és az esetirodalomról: Az érintett témák között szerepelnek az ókori görög orvosi, törvényszéki, filozófiai és matematikai esetek, a császári Kína orvosi esetei és a 20.
századi amerikai orvosi esetírás. A gyűjtemény azt reméli, hogy pilótát kínál arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan kell az esetekről gondolkodni.
