It Could Lead to Dancing: Mixed-Sex Dancing and Jewish Modernity
A táncok és bálok a világirodalomban a fiatalok találkozásának, flörtölésének és kapcsolatteremtésének helyszíneként jelennek meg, ahogyan azt a Büszkeség és balítélet, a Háború és béke vagy a Rómeó és Júlia bármelyik olvasója tanúsíthatja. A társastánc népszerűsége túllép az osztály-, nemi, etnikai és nemzeti határokon.
A tánc a XIX. és XX. századi zsidó kultúra kontextusában döntő betekintést nyújt az emancipációról és az akkulturációról szóló vitákba.
Míg a hagyományos zsidó törvények tiltják, hogy férfiak és nők együtt táncoljanak, a vegyes nemű zsidó táncot a modernitás jeleként - és a végső határátlépésként - értelmezték. A modern zsidó irodalom írói a táncjeleneteket feszültséggel teli és összetett színtérként használták az akkulturáció határainak, az etnikai keveredés veszélyeinek, valamint a változó nemi normák és házassági minták következményeinek megértéséhez, miközben egyúttal szórakoztatták is olvasóikat.
Ebben az úttörő tanulmányban Sonia Gollance a táncjelenetek sajátos irodalmi tulajdonságait vizsgálja, miközben nagy figyelmet fordít a tánccal való zsidó elköteleződés szélesebb körű társadalmi vonatkozásaira is. A kultúrtörténetet az irodalmi elemzéssel ötvözve, és a zsidó társastánc kortárs ábrázolásaival kapcsolatot teremtve Gollance bemutatja, hogy a vegyes nemű tánc hogyan működik rugalmas metaforaként a zsidó közösségeknek a kulturális átmenetekkel szembenéző aggodalmaira.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)