Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a Faber and Faber brit kiadóvállalat érdekes történetét mutatja be, anekdotákat és betekintést nyújt a céghez kapcsolódó neves szerzőkről és igazgatókról. Míg számos kritika dicséri a könyv lebilincselő tartalmát és humorát, néhányan elégedetlenségüket fejezik ki a könyv kézbesítéskori fizikai állapotával és elbeszélői stílusával kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és élvezetes tartalom
⬤ érdekes anekdoták
⬤ jól megírt
⬤ tanulságos a kiadói szakmáról
⬤ humoros részletek
⬤ időszerű témák
⬤ kedvező összehasonlítás más Faber & Faber-művekkel.
Hátrányok:Problémák a kiszállított példányok fizikai állapotával (vízkár, rossz csomagolás); egyes olvasók szerint az elbeszélői stílus inkább naplószerű és nehezebben élvezhető.
(13 olvasói vélemény alapján)
Könyv tartalma:
A 90. évforduló alkalmából íme, a világ egyik legikonikusabb kiadójának el nem mondott története.
A Faber and Faber a világ egyik legnagyobb független kiadója. Az olyan irodalmi szupersztárok, mint T. S. Eliot, William Golding, Ted Hughes és Sylvia Plath szinonimái a "Faber" névnek, csakúgy, mint a huszadik századi Bloomsbury lombos négyszögletei. De mi is a valódi történet a ház mögött, amely ezeket a szerzőket összehozta? És hogyan élte túl a mai napig a két férfi által 1925-ben alapított apró cég, amely a háborús papírhiánytól kezdve a drámai pénzügyi összeomlásig minden akadályt leküzdött?
Toby Faber együtt nőtt fel ezekkel a történetekkel, és számos humoros és meglepő forrást használ fel, hogy a kiadó történetét a saját szavaival mesélje el. Faber a feljegyzésektől kezdve az igazgatótanácsi jegyzőkönyveken át a kiadatlan emlékiratokig terjedő anyagokból merítve mélyen beavat minket a vállalat fejlődésébe: és útközben megismerkedünk a fikciónál is furcsábbnál furcsább színes figurákkal, legyenek azok költők vagy regényírók, menedzserek vagy szerkesztők.
Évtizedről évtizedre haladva Faber portréja egy vállalat történetéről nemcsak egy egész évszázad portréjává, hanem a művészetek közéletben betöltött szerepének himnuszává is válik. Megmutatja, hogyan képes a könyvkiadás megváltoztatni egy nemzet kulturális beszélgetését - és közvetlenül szól ahhoz, ahogyan ma az irodalommal foglalkozunk.
