Faji ártatlanság: Az amerikai gyermekkor előadása a rabszolgaságtól a polgárjogokig

Olvasói vélemények

A „Faji ártatlanság” című könyv a gyermekkor, a faji hovatartozás és a babákkal való játék következményeinek éleslátó elemzését nyújtja, különösen az amerikai irodalom és az antebellum korszak összefüggésében. Megkérdőjelezi a faji és ártatlansági előítéleteket a gyermekjátékban, és alapos és részletes vizsgálatot nyújt az olyan kulturális műtárgyakról, mint a toposzbabák. Bár értékes perspektívákat nyújt, a szöveg az általános közönség számára túlságosan összetett lehet.

⬤ Szemfelnyitó elemzéseket és provokatív értelmezéseket nyújt a gyermekkorról és a fajról
⬤ hatékonyan tárgyalja a gyermekjáték és az olyan műtárgyak kulturális jelentőségét, mint a topsy-turvy babák
⬤ jól kutatott és eredeti
⬤ hatásos illusztrációkkal alátámasztva.

⬤ A bonyolult szakzsargon miatt nem alkalmas alkalmi olvasóknak
⬤ a teljes megértéshez szükséges a „Tamás bácsi kunyhója” ismerete
⬤ egyes részek túlságosan sűrűek vagy tudományosak lehetnek az általános közönség számára
⬤ a fontos kérdések közérthető tárgyalásának hiánya.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Racial Innocence: Performing American Childhood from Slavery to Civil Rights

Könyv tartalma:

2013 Book Award Winner from the International Research Society in Children's Literature2012 Outstanding Book Award Winner from the Association for Theatre in Higher Education2012 Winner of the Lois P. Rudnick Book Prize presented by the New England American Studies Association2012 Runner-Up, John Hope Franklin Publication Prize presented by the American Studies Association2012 Honorable Mention, Distinguished Book Award presented by the Society for the Study of American Women Writers2012 Honorable Mention, Distinguished Book Award presented by the Society for the Study of American Women Writers Az Amerikai Irodalmi Kezdeményezések sorozat része A tizenkilencedik század közepétől kezdve Amerikában a gyermekkor az ártatlanság szinonimájává vált - a korábban uralkodó kálvinista meggyőződés megfordítása, miszerint a gyermekek romlott, bűnös teremtmények. Ahogy a gyermekkori ártatlanság eszméje meghonosodott, úgy vált faji alapúvá: a populáris kultúra a fehér gyerekeket ártatlannak és sebezhetőnek állította be, míg a fekete fiatalokat kizárta ezekből a tulajdonságokból. A színészek, írók és képzőművészek ezután fehér gyerekeket kezdtek párosítani afroamerikai felnőttekkel és gyerekekkel, így az ártatlanság tulajdonságát különféle faji-politikai projektekbe ültették át - egy olyan dinamika, amelyet Robin Bernstein "faji ártatlanságnak" nevez. Ez a jelenség a tizenkilencedik század közepétől a huszadik század elejéig tájékoztatta a faji formálódást.

A faji ártatlanság gazdag archívumot foglal magába, beleértve könyveket, játékokat, színházi kellékeket és háztartási csecsebecséket, amelyeket Bernstein "szkriptív dolgokként" elemez, amelyek történelmileg lokalizált gyakorlatokat hívnak vagy ösztönöznek, miközben lehetővé teszik az ellenállást és a társadalmi improvizációt. A performansz-tanulmányokat irodalmi és vizuális elemzésekkel integrálva Bernstein egyedülálló olvasatokat kínál a színházi produkciókról, a fekete arcú minstrelsy-től a Tamás bácsi kunyhóján át Az Óz, a csodák csodája című filmig.

Joel Chandler Harris, Harriet Wilson és Frances Hodgson Burnett irodalmi művei.

Anyagi kultúra, többek között Topsy tűpárnák, Tom bácsi és Little Eva zsebkendők és Raggedy Ann babák.

És vizuális szövegek a szép portréktól a zsírpótló reklámokig. Bernstein mindvégig bemutatja, hogyan vált az "ártatlanság" fokozatosan a fehér gyerekek kizárólagos tartományává - egészen addig, amíg a polgárjogi mozgalomnak nem sikerült nemcsak a közterületek jogi szegregációját, hanem magának a gyermekkornak a kulturális szegregációját is megszüntetnie. A szerző könyvhöz kapcsolódó blogját itt nézheti meg.