Felemelkedés és felemelkedés: Néhány gondolat az erőszakról, a szabadságról és a sürgős eszközökről

Olvasói vélemények

William T. Vollmann „Rising Up and Rising Down” című könyve számos kritikát kapott, amelyek az erőszak, a szabadság és az etikai következmények mélyreható vizsgálatára hivatkoznak. Sok olvasó dicséri a szerző magával ragadó írói stílusát, alapos tudományosságát, valamint azt, ahogyan a történelmi személyeket és eseményeket összekapcsolja a kortárs erkölcsi kérdésekkel. A kritikák azonban egybehangzóan a rövidített változat koherenciájával kapcsolatban merülnek fel, és az az érzés, hogy az eredeti hétkötetes kötet lényeges tartalma elveszett.

⬤ Lenyűgöző írói stílus, amely egyszerre magával ragadó és tudományos.
⬤ Az erőszak és annak igazolásának mélyreható feltárása gondos történelmi kontextussal.
⬤ A szerző egyedi megközelítése személyes anekdotákat és gazdag filozófiai értekezést tartalmaz.
⬤ Sokan a rövidített változatot is tanulságosnak és érdekesnek találják, amely az összetett témákat emészthetőbbé teszi.
⬤ A hétkötetes sorozat vizuális vonzerejét és minőségét nagyra értékelik.

⬤ A rövidített változatból hiányzik a koherencia és a mélység az eredeti hét kötethez képest.
⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv hossza és összetettsége túlterheli őket.
⬤ Vannak problémák az áttekinthetőséggel és a szervezéssel, különösen a rövidített kiadásban.
⬤ A kritikák pontatlanságokat és az objektivitás hiányát említik Vollmann néhány filozófiai állításában.
⬤ A teljes hétkötetes sorozat magas ára megfizethetetlen lehet, ami egyesek számára kihívássá teszi a teljesebb felfedezést.

(24 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Rising Up and Rising Down: Some Thoughts on Violence, Freedom and Urgent Means

Könyv tartalma:

A huszonhárom éve készülő Rising Up and Rising Down (az eredeti, a McSweeney's 2003 októberében jelent meg, hét kötetet ölel fel) történelmi elemzések, kortárs esettanulmányok, anekdoták, esszék, elméletek, diagramok, grafikonok, fényképek és rajzok gazdag ötvözete.

Meggyőződve arról, hogy az erőszakra "véges számú kifogás" létezik, és hogy egyes kifogások "érvényesebbek, mint mások", Vollmann két évtizedet töltött azzal, hogy források százait tanulmányozta, filozófusok, teológusok, zsarnokok, hadvezérek, katonai stratégák, aktivisták és pacifisták gondolkodását vizsgálta. Több mint egy tucat országot és háborús övezetet is meglátogatott, hogy első kézből szemtanúja legyen az erőszaknak - néha épphogy megmenekülve az élete árán.

Vollmann ügyesen felhasználja ezeket az eszközöket és tapasztalatokat, hogy megalkossa Morális kalkulusát, egy strukturált döntéshozatali rendszert, amely segít az olvasónak eldönteni, mikor jogos az erőszak, és mikor nem.