Felismerés: Az európai eszmék történetének egy fejezete

Olvasói vélemények

A könyv a politikai és társadalmi társulás alapjául szolgáló elismerés témáját vizsgálja, Hegel, Rousseau, Smith és Kant gondolataiból kiindulva. Célja, hogy integrálja az elismerés különböző nézőpontjait, feltárva annak személyközi és intézményes formáit. Miközben átfogó megközelítést kínál a társadalmi kapcsolatokat megalapozó elismerésről, a könyv tudományos mélységéről is nevezetes, ami kihívást jelenthet az alkalmi olvasók számára.

⬤ Az elismerés alapos feltárása a különböző filozófiai hagyományokban (francia, brit, német).
⬤ Sikeresen kapcsolja Hegel gondolatait a társadalmi és politikai kapcsolatokról szóló kortárs vitákhoz.
⬤ Honneth írói stílusa általában gördülékeny és közérthető, így az összetett gondolatok könnyebben emészthetők.
⬤ Gazdag beszámolót nyújt, amely a felismerés révén gazdagítja a politikai és társadalmi élet megértését.

⬤ Elvontatott akadémiai stílus, amelyben néha nehéz eligazodni.
⬤ Néhány olvasó számára nehézkes lehet az olvasás, különösen, ha rosszul fordítják.
⬤ Intellektuális mélysége és összetettsége miatt nem alkalmas alkalmi olvasók számára.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Recognition: A Chapter in the History of European Ideas

Könyv tartalma:

Az a gondolat, hogy kölcsönösen függünk társaink elismerésétől, legalább olyan régi, mint a modernitás.

Európa-szerte ezt a gondolatot a kezdetektől fogva különbözőképpen értelmezték, az egyes országok eltérő kulturális és politikai viszonyainak megfelelően. Ez az izgalmas tanulmány az "elismerés" eszméjének összetett történetét és sokrétű asszociációit vizsgálja Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban.

Bemutatva az "elismerés" szerepét a fontos politikai eszmék kialakulásában, Axel Honneth feltárja, hogy a mások elismerésétől való függőségünket hol minden modern, egalitárius erkölcs forrásának tekintik, hol a társadalmilag hasznos viselkedés elősegítésének eszközeként, hol pedig az "igazi" egyéniséget fenyegető veszélyként. Modern politikai és társadalmi önértelmezésünk eme alapvető fogalmának feltárásával Honneth így alternatív képet nyújt a modernitás filozófiai diskurzusáról.