Értékelés:

A „The History of Continental Philosophy” sorozat negyedik kötete változatos módszertanával és éleslátó esszéivel tűnik ki, bár néhányat túl rövidnek vagy frusztrálónak tartanak. Jó forrásként szolgál a különböző gondolkodók és történelmi kontextusaik közötti kapcsolatok megértéséhez.
Előnyök:Változatos módszertan, tanulságos esszék olyan jelentős gondolkodókról, mint Merleau-Ponty és Heidegger, a filozófusok hatékony elhelyezése a történelmi áramlatokban, és jó rövid áttekintések, amelyek értékes bevezetést nyújtanak a témákba.
Hátrányok:Néhány esszé elkeserítően rövid vagy olvashatatlan, különösen a Cavailles-ról, Canguilhemről és Bachelard-ról szóló esszék, valamint a vallásfilozófiáról szóló esszé, amelyet néhány olvasó gyengén érvelőnek talált.
(2 olvasói vélemény alapján)
Phenomenology: Responses and Developments
Husserl után a fenomenológia tanulmányozása különböző irányokba indult el. A fenomenológiában rejlő kétértelműség - a tudatos tapasztalat és a strukturális feltételek között - számos értelmezésre adta magát.
Sok egzisztencialista a fenomenológiát mint tudatos tapasztalatot fejlesztette tovább az etika és a vallás elemzésére. Más fenomenológusok a strukturális feltételek fogalmát a tudomány, a matematika és a fogalomalkotás kérdéseinek feltárására fejlesztették ki. Fenomenológia: Responses and Developments (Válaszok és fejlemények) a fenomenológia valamennyi jelentős újítóját - nevezetesen Sartre-t, Merleau-Ponty-t és a későbbi Heideggert -, valamint a főbb iskolákat és kérdéseket tárgyalja.
A kötet azt is bemutatja, hogy a fenomenológiai gondolkodás hogyan ütközik egy határba, amely határ leginkább a fenomenológia esztétikai és hermeneutikai fejlődésében mutatkozik meg. A kötetet az analitikus és a kontinentális filozófia közötti megosztottság továbbvitelének vizsgálata zárja.