Filozófia a görögök előtt: Az igazság keresése az ókori Babilóniában

Olvasói vélemények

A kritikák vegyes véleményeket tükröznek a könyvről, amely bár a babiloni tudományosságot hangsúlyozza, a címével, amely filozófiai fókuszt sugall, félrevezető. Az olvasók értékelik a babiloni kultúrába való betekintést, de elégedetlenségüket fejezik ki a tézisekkel kapcsolatban, különösen a babiloni ismeretelméletre vonatkozó állításokkal kapcsolatban.

A könyvet dicsérik olvasmányosságáért és a mezopotámiai írott kultúra bevezetéseként. Értékes betekintést nyújt az ókori közel-keleti szövegeket tanulmányozók számára, tisztázza a babiloni tudományosság szempontjait, és feltárja a filozófiai fejleményeket befolyásoló kulturális hátteret.

Sok kritikus félrevezetőnek tartja a címet, amely azt sugallja, hogy a könyv a filozófiával foglalkozik, holott elsősorban a babiloni tudományosságra összpontosít. Kritika éri a szerzőnek a babiloniak tudáselmélettel kapcsolatos tézisét, egyesek a tárgyalt szövegek következményeinek mélyebb feltárását kívánják.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Philosophy Before the Greeks: The Pursuit of Truth in Ancient Babylonia

Könyv tartalma:

Egyre inkább elismerik, hogy a filozófia nem csak a Nyugaton létezik, hogy nem csak a klasszikus görögökkel kezdődött, és hogy a görög filozófiára hatással voltak a közel-keleti hagyományok. Mégis még ma is elterjedt az a feltételezés, hogy ami a görögök előtt volt, az „a filozófia előtt volt”. A Filozófia a görögök előtt című könyvében Marc Van De Mieroop, az ókori Közel-Kelet elismert történésze úttörő érvénnyel mutatja be, hogy a görögök előtt három évezreddel az egyik közel-keleti népnek gazdag és kifinomult filozófiai hagyománya volt, amely teljes mértékben méltó volt erre a névre.

Az i. e. első században a szicíliai görög történetíró, Diodórosz dicsérte a babilóniaiakat a filozófia iránti elkötelezettségükért. Diodórosz megjegyzésének igazságtartalmát bizonyítja, hogy ez az első könyv, amely azt állítja, hogy léteztek babiloni filozófusok, és hogy szisztematikusan tanulmányozták a tudást egy koherens logikai rendszer segítségével, amely az ékírás gyakorlatában gyökerezik. Van De Mieroop három területen tárja fel a tudás babiloni megközelítését: a nyelvtanulás, amely az írott szó elemzésével minden logika alapját képezte; a jóslás művészete, amely az istenek és az emberek közötti kommunikációt értelmezte; és a jog szabályai, amelyek megerősítették, hogy a királyi igazságszolgáltatás az igazságon alapult.

Az eredmény az ókori közel-keleti világ innovatív szellemtörténete azon sok évszázad alatt, amikor a babiloni filozófusok az egész térségben inspirálták a tudósokat - egészen a Kr. e. első évezredig, amikor e kozmopolita rendszer összeomlása lehetővé tette mások, köztük a görögök számára, hogy a filozófiai érvelés alternatív módszereit dolgozzák ki.