Filozófia az iszlám világban: A filozófia hézagmentes története, 3. kötet

Olvasói vélemények

A könyvet az iszlám filozófia alapos elemzéséért és a legfontosabb filozófusok történelmi hozzájárulásáért dicsérik. Az olvasók nagyra értékelik mélységét, lebilincselő írásmódját és informatív tartalmát. Néhányan azonban aggodalmukat fejezik ki a könyv gyártási minőségével kapcsolatban, különösen a Kindle változatot illetően, és megemlítik, hogy az iszlám filozófia egyes kortárs alakjai nem elég részletesek.

⬤ Az iszlám filozófia és történelmi kontextusának mélyreható megbecsülését és elemzését nyújtja.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely a hallgatók és az általános olvasók számára egyaránt vonzó.
⬤ Jól strukturált és informatív, fontos hiányt pótol a nem nyugati filozófiáról szóló irodalomban.
⬤ Neves filozófusokról szóló vitákat tartalmaz, és foglalkozik az iszlám filozófiai hagyománnyal kapcsolatos tévhitekkel.

⬤ Néhány olvasó azt szeretné, ha az iszlám filozófián belül nagyobb hangsúlyt kapnának egyes kortárs tudósok és témák.
⬤ Jelentettek gyártási minőségi problémákat, különösen a papírkötéses és a Kindle-verziókkal kapcsolatban.
⬤ Az egyik példányban egy hiányzó fejezet okozott csalódást.
⬤ Néhány olvasó a vártnál szélesebbnek találta a tartalmat, beleértve a judaizmus és a korai kereszténység tárgyalását is.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Philosophy in the Islamic World: A History of Philosophy Without Any Gaps, Volume 3

Könyv tartalma:

A népszerű History of Philosophy podcast sorozat legújabb darabja, ez a kötet az iszlám világ filozófiájának első teljes történetét mutatja be széles olvasóközönség számára. Olyan megközelítést alkalmaz, amelyre még nem volt példa a téma bevezetői között, mivel teljes körűen foglalkozik a zsidó és keresztény gondolkodókkal, valamint a muzulmánokkal, és a filozófia történetét a korai iszlám világában való kezdetektől egészen a huszadik századig mutatja be.

A könyv részletesen foglalkozik az olyan jelentős személyiségekkel, mint Avicenna, Averroes és Maimonidész, de kevésbé ismert gondolkodókkal is foglalkozik, beleértve a női filozófusokat is. A könyv figyelmet szentel az iszlám teológia (kalam) és a miszticizmus - az iszlámon belül a szúfi hagyomány, a zsidók körében pedig a kabbala -, valamint a tudomány filozófiai jelentőségének is, olyan tudományágakról szóló fejezetekkel, mint az optika és a csillagászat. A könyv három részre tagolódik, az első az iszlám teológia első virágzását és a görög filozófiai hagyományra adott válaszokat vizsgálja az arab műveltség világában.

Ez a "formálódó időszak" Avicenna munkásságával ér véget, aki a legtöbb későbbi gondolkodó úgy érzi, hogy válaszolnia kell rá. A könyv második része a muszlim Spanyolország (Andalúzia) filozófiáját tárgyalja, ahol a zsidó filozófusok kerülnek előtérbe, bár ez a helyszín olyan gondolkodóknak is otthont ad, mint Averroes és Ibn Arabi.

Végül a harmadik rész szokatlanul részletesen foglalkozik a későbbi fejleményekkel, érintve az oszmán, a mogul és a szafavida birodalom filozófiáját, és bemutatva, hogy a XIX-XX. századi gondolkodók még mindig igyekeztek reagálni azokra az eszmékre, amelyek évszázadok óta élénkítették a filozófiát az iszlám világban, miközben az európai gyarmatosító hatalmak politikai és szellemi kihívásaira is reagáltak.