Philosophy and Engineering Education: New Perspectives, an Introduction
Minden pedagógus előítéletes elképzeléseket hoz a munkájába arról, hogy milyen legyen a tanterv és hogyan tanuljanak a diákok. Ezeket ritkán gondolják át.
Mivel megfelelő filozófiai alap nélkül nehéz kívánatos változásokat elérni a politikában és a gyakorlatban, szükséges, hogy a pedagógusok védhető filozófiával rendelkezzenek a mérnökképzésről. Ezt a pontot jól szemléltetik az oktatási eredményekről folytatott közelmúltbeli viták, amelyek a tantervek egymással versengő ideológiáinak szempontjából elemezhetők. Miközben ezek az ideológiák a mérnökképzés filozófiájának kialakításában is szerepet játszanak, ezt a mérnökképzés filozófiájának fényében teszik, mivel egy ilyen filozófia arra összpontosít, hogy mi is a mérnökképzés, és különösen arra, hogy miben különbözik a természettudományoktól.
E tanulmány ezt a kérdést egyrészt a tudomány, másrészt a mérnöki tervezéshez szükséges absztrakciós módok különbségeinek vizsgálatán keresztül vizsgálja. Kimutatásra kerül, hogy a mérnöki filozófia nem tudományfilozófia vagy mérnökképzés filozófiája, hanem a mérnöki filozófiából ered a mérnökképzés filozófiája.
Kiderül, hogy a bizonytalanság a mérnöki gyakorlat egyik legfontosabb jellemzője. A mérnöki filozófia megfogalmazásának egyik módja, ha a klasszikus prizmán keresztül vizsgáljuk, amely a témát öt részre osztja, nevezetesen ismeretelméletre, metafizikára, logikára, etikára, esztétikára.
Emellett a viselkedés a mérnöki gyakorlatot is jellemzi.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)