Frankenstein; avagy a modern Prométheusz: Az angol írónő, Mary Shelley gótikus regénye, amely Victor Frankenstein, egy fiatal tudós történetét meséli el.

Olvasói vélemények

Mary Shelley „Frankenstein” című művét széles körben dicsérik mély érzelmi témái, a modern kor kérdéseivel való összhangja és jelentős jellemfejlődése miatt, különösen a teremtmény esetében. Az olvasók nagyra értékelik a világos írásmódot és a klasszikus történetmesélést, bár a különböző kiadások és nyomtatványok minőségéről megoszlanak a vélemények. Egyes kiadásoknál a nyomtatás minősége vagy a szállítás késik, ami frusztrációhoz vezet.

⬤ Mély érzelmi mélység és olyan témák feltárása, mint a bosszú és a társadalmi elutasítás.
⬤ A teremtmény egyedi és rokonszenves ábrázolása.
⬤ Egyes kiadások gyönyörű megjelenése és kötése.
⬤ Magával ragadó és könnyen olvasható írásmód.
⬤ Klasszikus mű, amely időtlen gondolatokat kínál az emberiségről és a teremtésről.

⬤ Egyes kiadások nyomtatási minősége gyenge, a betűtípus elmosódott.
⬤ Szállítási késedelmekről számoltak be, amelyek befolyásolták az olvasók hozzáférését.
⬤ Néhány olvasó szerint a tempó egyes szakaszokban lassú volt.
⬤ Kritikák arról, hogy egyes kiadások nem az eredeti szöveggel készültek, hiányzó szakaszok vagy nyomdahibák.

(58 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Frankenstein; Or, The Modern Prometheus: A Gothic novel by English author Mary Shelley that tells the story of Victor Frankenstein, a young scientist

Könyv tartalma:

Frankenstein.

Vagy a modern Prométheusz (The Modern Prometheus) című 1818-as regénye Mary Shelley (1797-1851) angol írónő tollából származik, amely Victor Frankenstein, egy fiatal tudós történetét meséli el, aki egy szokatlan tudományos kísérlet során egy szörnyűséges, értelmes teremtményt hoz létre. Shelley 18 évesen kezdte el írni a történetet, és az első kiadás névtelenül jelent meg Londonban 1818. január 1-jén, 20 évesen. Neve először az 1821-ben Párizsban megjelent második kiadásban jelent meg.

Shelley 1815-ben a Rajna mentén utazott át Európán Németországban, és megállt a Frankenstein-kastélytól 17 kilométerre fekvő Gernsheimben, ahol két évszázaddal korábban egy alkimista kísérleteket végzett. Ezután a svájci Genf környékére utazott, ahol a történet nagy része játszódik. A galvanizmus és az okkult eszmék a társak, különösen szerelme és későbbi férje, Percy B. Shelley beszélgetéseinek témája volt. Mary, Percy és Lord Byron versenyt rendeztek, hogy ki tudja megírni a legjobb rémtörténetet. Napokig tartó gondolkodás után Shelley egy tudósról álmodott, aki életet teremtett, és elborzadt attól, amit alkotott, ez inspirálta a regényt.

Bár a Frankenstein a gótikus regény és a romantikus mozgalom elemeit tartalmazza, Brian Aldiss szerint a művet az első igazi sci-fi történetnek kell tekinteni. A korábbi, a későbbi sci-fihez hasonló fantasztikus elemeket tartalmazó történetekkel ellentétben Aldiss szerint a központi szereplő "tudatos döntést hoz", és "a laboratóriumban modern kísérletekhez fordul", hogy fantasztikus eredményeket érjen el. A mű jelentős hatást gyakorolt az irodalomra és a populáris kultúrára, és a horrortörténetek, filmek és színdarabok egész műfaját szülte.

A regény megjelenése óta a "Frankenstein" nevet gyakran használják magára a szörnyre. A regényben Frankenstein teremtményét olyan szavakkal azonosítják, mint "teremtmény", "szörny", "démon", "nyomorult", "abortusz", "ördög" és "ez". Victor Frankensteinhez szólva a szörny azt mondja: "Ádámodnak kellene lennem, de inkább a bukott angyal vagyok" (ami az Elveszett Paradicsomban szereplő Luciferhez kötődik, amelyet a szörny olvas, és amely a könyv alcímében szereplő Prométheusz engedetlenségére utal).