Glaphyra on the Pentateuch, 1. kötet: Genezis

Olvasói vélemények

A könyv Alexandriai Cirill írásainak olvasmányos fordítását kínálja, különös tekintettel a Genezisre. Míg az első kötet jó fogadtatásban részesül, és erős teológiai meglátásokat mutat be, a második kötet kevésbé szervezett, és aggodalomra ad okot Cirill zsidókkal szembeni negatív nézeteivel kapcsolatban.

⬤ Olvasmányos fordítás
⬤ éleslátó a Genezisről
⬤ erős Jézus és a Szentlélek megértése
⬤ értékes kiegészítője a korai keresztény írások modern angol nyelvű fordításainak.

A második kötetből hiányzik a szervezettség és a világos szövegválasztás; Cirill erős ellenszenve a zsidókkal szemben nehezen figyelmen kívül hagyható.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Glaphyra on the Pentateuch, Volume 1: Genesis

Könyv tartalma:

Alexandriai Cirill (kb. 376-444) leginkább arról ismert, hogy a Krisztus természetéről szóló nesztoriánus vita idején védelmezte az ortodoxiát.

Cirill irodalmi munkásságának messze nagyobb részét azonban az Ó- és Újszövetség könyveihez írt kommentárok teszik ki, amelyeket még a krisztológiai vita 428-as kirobbanása előtt írt. Az egyik ilyen, jelentős terjedelmű mű a Pentateuchusról szóló úgynevezett Glaphyra ("elegáns kommentárok") volt. Ez összesen tizenhárom különálló "könyvet" vagy kötetet foglal magában: hét a Teremtésről, három a Kivonulásról, és egy-egy a 3Mózesről, a 4Mózesről és a 5Mózesről.

A kommentárok elsősorban a Pentateuchus elbeszélő részeire vonatkoznak, ezért kap nagyobb teret a Genezis, bár számos jogi előírást is tárgyalnak.

Ez a jelen kötet, amely a Teremtés könyvének mind a hét könyvét tartalmazza, az első egy tervezett kétkötetes sorozatból, amely először kínálja majd a teljes Glaphyra fordítását angol nyelven. Cirill céljai a kommentárban teológiai és lelkipásztori célokat egyaránt szolgálnak.

Választott módszere a historia vizsgálatával kezdődik. Itt az alexandriai pátriárka a szöveggel szó szerinti szinten foglalkozik. Ebben a szakaszban magyarázatot ad a szövegben bemutatott történelmi, kulturális, sőt időnként nyelvi és szövegbeli kérdésekre, amit aztán a szó szerinti értelmezésen alapuló teológiai útmutatás vagy gyakorlatiasabb jellegű tanulságok követnek.

Az expozíció ezután áttér a teóriára. Ez Cirill által kedvelt kifejezés a lelki értelem szemlélésére, vagyis Krisztus misztériumára, amely szerinte szilárdan ott rejlik az ószövetségi szöveg felszíne alatt. Cirill nagy ügyességgel és következetességgel azonosítja az ókori elbeszélésekben található elemeket az Úr Jézus Krisztus, az Egyház és az evangélium tanításainak alakjaiként, vagyis "típusaiként és árnyékaiként".