Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a világtörténelem átfogó bemutatását nyújtja öt központi téma köré szervezve, amelyek befolyásolták a modern intézményeket. Minden fejezet a történelem egy-egy más aspektusát tárgyalja, a hagyományos elbeszélésektől kezdve a gazdaságon, a környezeti hatásokon, a kulturális megosztottságon és az 1945 utáni globális összekapcsolhatóságon át.
Előnyök:Magával ragadó elbeszélésmód, a témák átfogó lefedése, új nézőpontot kínál az 1945 óta tartó globális kölcsönös függőségről, alkalmas oktatási környezetbe.
Hátrányok:Gyengeség a közgazdasági fejezetben a szakzsargon miatt, egyes fejezetekből hiányozhat az új tartalom, és bizonyos területeket, például a kelet-nyugati szakadékot mélyebben is meg lehetett volna vizsgálni.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Global Interdependence: The World After 1945
Könyv tartalma:
A Globális kölcsönös függőség a második világháború végétől napjainkig tartó világtörténelemről ad új áttekintést, egy olyan korszakról, amikor a transznacionális közösségek kezdték megkérdőjelezni a nemzetállamok hosszú ideig tartó uralmát. Ebben az egykötetes áttekintésben vezető tudósok világítják meg azokat a politikai, gazdasági, kulturális és környezeti erőket, amelyek az elmúlt hatvan évben alakították a bolygót.
Wilfried Loth friss betekintést nyújt az 1945 óta tartó nemzetközi politikába, és megvizsgálja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió téves számításai hogyan vezettek a hidegháborús konfliktushoz, amely nem feltétlenül volt elkerülhetetlen. Thomas Zeiler elmagyarázza, hogy az amerikai szabadpiaci elvek hogyan ösztönözték egy teljesen új gazdasági rend kialakulását - egy olyan globális rendszerét, amelyben az áruk és a pénz soha nem látott ütemben áramlott át az országhatárokon, ami egyes nemzetek számára növekedést eredményezett, ugyanakkor egyenlőtlenségeket teremtett a Közel-Kelet, Latin-Amerika és Afrika nagy részén. J. R. McNeill és Peter Engelke környezetvédelmi szempontból azt állítja, hogy az emberiség egy új korszakba, az antropocén korszakba lépett, amelyben a masszív iparosítás és a népességnövekedés vált a globális ökológiát leginkább befolyásoló tényezővé. Petra Goedde elemzi, hogy a globalizáció milyen hatással volt az őshonos kultúrákra, és megkérdőjelezi, hogy az általános kultúra milyen mértékben törölte ki a különlegességet és az autenticitást. Bemutatja, hogy paradox módon minél inkább keveredtek a kultúrák, annál változatosabbá váltak azok is.
A kötet szerkesztője, Akira Iriye e különböző nézőpontokat ötvözve a transznacionális történetírás modelljét mutatja be, amelyben az egyének és csoportok nem elsősorban egy ország állampolgáraiként, hanem migránsokként, turistákként, művészekként és misszionáriusokként lépnek be a történelembe - olyan szereplőkként, akik a hagyományos geopolitikai határokat átlépő hálózatokat hoznak létre.
