Értékelés:
A könyv a csoportgondolkodás fogalmát és annak következményeit vizsgálja különböző modern témákban, többek között a politikában, a tudományban és a társadalmi mozgalmakban. Miközben megkérdőjelezi a közkeletű hiedelmeket és hangsúlyozza a kritikus gondolkodást, az olvasók megosztottak a bemutatását és az elfogultságokat illetően.
Előnyök:A könyv jól kutatott és elgondolkodtató, értékes betekintést nyújt a csoportgondolkodásba, a politikai korrektségbe és a társadalmi megosztottságba. Sok olvasó nagyra értékeli az összetett fogalmak világos megfogalmazását és a kortárs kérdésekkel kapcsolatos relevanciáját, így a kritikai elemzés iránt érdeklődők számára ajánlott olvasmány.
Hátrányok:A kritikusok rámutatnak, hogy a könyv egyoldalúan konzervatív szemléletet képvisel, és egyesek azt állítják, hogy elveti a megalapozott tudományos tényeket, például a globális felmelegedést. Panaszkodnak továbbá a rossz szerkesztésre, az ismétlésekre és a túlságosan összetett részekre, amelyek rontják az általános koherenciát.
(19 olvasói vélemény alapján)
Groupthink: A Study in Self Delusion
Az ünnepelt rovatvezető és bestselleríró Christopher Booker utolsó könyve.
Utolsó könyvében, a Groupthinkben a néhai, kiváló újságíró és bestselleríró, Christopher Booker arra törekszik, hogy megtalálja a rejtett kulcsot, amely sok minden megértéséhez vezet, ami a mai világot nyugtalanítja.
A Yale professzorának gondolataira hivatkozva, aki először azonosította az elméletet, valamint George Orwell írásaihoz, akinek a „newspeak” szóból adaptálták a szót, Booker új megvilágításba helyezi a „csoportgondolkodás” figyelemre méltó - és aggasztó - hatásait és a társadalmunkra gyakorolt hatását.
Booker meghatározza a csoportgondolkodás három szabályát: egy olyan közös nézet vagy meggyőződés elfogadása, amely nem az objektív valóságon alapul; a helyes gondolkodású emberek konszenzusának, a „belső csoportnak” a létrehozása; és annak szükségessége, hogy teljesen elfogadhatatlannak tekintsék mindazok nézeteit, akik megkérdőjelezik a meggyőződést. Bemutatja, hogy a XXI. században különböző érdekcsoportok, újságírók, sőt még kormányok is elkötelezték magukat e gondolkodásmód mellett, és ennek mélységesen nyugtalanító eredményei vannak.
Amint Booker bemutatja, ez a magatartás a félelem kultúrájához vezetett, amire számtalan példa van a történelem során, a forradalmi Oroszországtól kezdve a napóleoni Franciaországon át a hitleri Németországig. A jelen pillanatban számtalan hibás ítéletet és a társadalom erősen polarizált, ellenzéki frakciókra való felosztását okozta. Az ellentmondásos Rhodes Must Fall mozgalom viselkedésétől kezdve James Damore kirúgásán át a Google-tól, a társadalom nemek közötti egyenlőséghez való hozzáállásán, az iraki háborún és az „európai álmon” keresztül karrierek és életek vesztek oda, mivel a „csoporton belüliek” a puritanizmus új formájával rendőrizték a társadalmat.
Ahogy Booker állítja, csak akkor érthetjük meg a csoportgondolkodás baljós erejét, amely életünk minden területét áthatja, ha megvizsgáljuk a kiváltó okokat.
