War in the Modern Great Power System: 1495-1975
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti, felgyorsulni látszó fegyverkezési verseny, valamint a világ számos részén fennálló bizonytalan politikai körülmények új aggodalmat keltettek a szuperhatalmak közötti katonai konfrontáció lehetőségével kapcsolatban. A kockázat végzetes jellege ellenére kevés ismeretünk van - ahogy Jack S. Levy rámutatott - "azokról a feltételekről, folyamatokról és eseményekről, amelyek együttesen létrehozhatnak egy ilyen szerencsétlenséget". A háború okairól nem létezik empirikusan megerősített elmélet, és a felvetett - gyakran egymásnak ellentmondó - hipotézisek továbbra is teszteletlenek.
A háború okairól szóló, a történelmi tapasztalatokkal összevethető elmélet megfogalmazása felé tett lépésként Levy egy olyan egyedülálló adatbázist dolgozott ki, amely az elkövetkező években felbecsülhetetlen értékű forrásként szolgál majd a nemzetközi konfliktusokat tanulmányozók számára. A War in the Modern Great Power System (Háború a modern nagyhatalmi rendszerben) a múlt nagy háborúiról nyújt nagyon szükséges perspektívát. Ebben az alapos és szisztematikus tanulmányban Levy gondosan meghatározza a nagyhatalom fogalmát, és azonosítja a nagyhatalmakat és nemzetközi háborúikat a tizenötödik század vége óta. A háborúkról szóló adatok ebből származó összeállítása egyedülálló, mivel öt évszázadot ölel fel, és a Nagyhatalmak jól körülhatárolt csoportjára összpontosít.
A háborúk jellemzőinek, mintáinak és tendenciáinak mennyiségi elemzésére áttérve Levy bemutatja, hogy bár a nagyhatalmak közötti háborúk az elmúlt ötszáz évben minden szempontból egyre súlyosabbá váltak, kivéve az időtartamot, gyakoriságuk mégis csökkent. Elutasítja azt a közkeletű nézetet, hogy a huszadik század volt a legháborúsabb a történelemben, és kimutatja, hogy ehelyett a kivételesen békés tizenkilencedik század után visszatérést jelent a történelmi normához. Adatait arra a kérdésre alkalmazva, hogy a háború "ragályos"-e, azt találja, hogy a háború valószínűsége valóban akkor a legnagyobb, amikor egy másik háború van folyamatban, de ez a ragályos hatás eltűnik, miután az első háború véget ért. A népszerű "háborús fáradtság" elmélettel ellentétben nem talál bizonyítékot arra, hogy a háború ellenszenvet kelt a következő háborúkkal szemben.
Ez a tanulmány, amely a háború tudományos elemzését a nemzetközi történelem öt évszázadára visszamenőleg kiterjeszti, jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi konfliktusokkal kapcsolatos ismereteinkhez.
