Értékelés:
A könyvről szóló kritikák kiemelik a könyv relevanciáját és értékét a gazdaságelmélet és a társadalmi kérdések megértése szempontjából. Sok olvasó elismerően nyilatkozik a világos érvekről és a földadó fontosságáról a méltányosság és a méltányosság előmozdításában a társadalomban. Néhányan azonban száraznak és kihívásnak találták a könyvet, különösen azok számára, akik nem érdeklődnek mélyen a közgazdaságtan iránt.
Előnyök:⬤ Rendkívül releváns és elgondolkodtató a kortárs olvasók számára.
⬤ Világos keretet kínál a modern kapitalizmus ellentmondásainak kezelésére.
⬤ A közgazdasági elmélet klasszikusaként elismert, a társadalmi problémák megértéséhez nélkülözhetetlen.
⬤ Logikus és meggyőző érveket szolgáltat a földértékadó mellett.
⬤ Befolyásos és szakértők által elismert mű; megváltoztatja a politikai gazdaságtan perspektíváit.
⬤ Száraz és nehezen olvasható a közgazdaságtan iránt nem érdeklődők számára.
⬤ Egyes olvasók bizonyos érveket elavultnak vagy érvénytelennek találnak.
⬤ A könyv összetett magyarázatokat tartalmaz, amelyeket időnként nehéz követni.
(34 olvasói vélemény alapján)
Progress and Poverty: An Inquiry into the Cause of Increase of Want with Increase of Wealth: The Remedy
Az 1839-ben született Henry George korán megismerkedett a szegénységgel, először hajósfiúként, majd betűszedőként dolgozott, miközben feleséget és gyerekeket kellett eltartania. Tehetséges íróként fokozatosan a San Francisco Times vezető szerkesztőjévé emelkedett, később pedig megalapította saját keresztes hadjáratot folytató lapját, a San Francisco Daily Evening Postot, csakhogy lapját a sajtó- és távírómonopóliumok együttes hatalma szétzúzta. George nem csüggedt, és azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy megmagyarázza az egyetemes gazdasági rejtélyt: miért eredményezi egy ország növekvő jóléte mindig a társadalom legalsó rétegeinek legnyomorúságosabb szegénységét? Mivel nem volt közgazdasági képzettséggel, friss szemmel közeledett a témához: "Nem volt elméletem, amit alátámaszthattam volna, nem volt következtetésem, amit bizonyíthattam volna. Csakhogy amikor először vettem észre egy nagyváros nyomorúságos nyomorát, megdöbbentett és gyötört, és nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mi okozta, és hogyan lehetne meggyógyítani".
E vizsgálat eredményét 1879-ben publikálták Haladás és szegénység címmel. Számos uralkodó politikai-gazdasági elméletet elvetett, és természetes szövetséget követelt a munkás és a tőkés között. Henry George világos, megalapozott érvekkel tudta megmutatni, hogy a mű igazi gonosztevője a bérlő, a földbirtokos, aki (a munkással vagy a tőkével ellentétben) semmit sem tett hozzá a jólét megtermeléséhez, de a város növekedésével megnövekedett bérleti díjakból oroszlánrészt tudott bezsebelni - mivel a föld egyre értékesebbé vált.
Ez volt tehát a növekvő szegénység forrása az egyre gazdagabb társadalomban: "Amikor a nem termelők bérleti díjként követelhetik a termelők által létrehozott vagyon egy részét, a termelőknek a munkájuk gyümölcséhez való jogát ilyen mértékben megtagadják. Ebből a helyzetből nincs menekvés".
Ezután azt a forradalmi elképzelést javasolta, hogy minden jelenlegi adót (amelyet - teljesen jogosan - a termelőszektorra kivetett tehernek tekintett) eltöröljön, és földadóval váltsa fel. A Progress and Poverty szenzációt keltett, jóval több mint 3 millió példányban kelt el, és olyan nagy elmék dicséretét váltotta ki, mint Albert Einstein, Winston Churchill, Leo Tolsztoj és Sun Yat-sen. John Dewey amerikai filozófus azt írta, hogy ha valaki nem ismeri Henry George gondolatait, "senkinek, egy felsőoktatási intézményben végzett embernek sincs joga ahhoz, hogy a társadalmi gondolkodásban művelt embernek tekintse magát..." Ez a könyv kötelező olvasmány mindazok számára, akiket aggaszt a modern társadalomban a vagyoni egyenlőtlenségek növekedése, és a lehetséges megoldások új távlatát nyitja meg.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)