Hallgatnak-e a gleccserek? Helyi tudás, gyarmati találkozások és társadalmi képzelet

Olvasói vélemények

A „Do Glaciers Listen?” című könyv a helyi őslakosok tudása és a nyugati tudományos nézőpontok közötti kölcsönhatást vizsgálja Észak-Amerika északnyugati részén található gleccserekkel kapcsolatban. Rávilágít a kulturális felfogásbeli különbségekre: az őslakosok a gleccsereket érző, cselekvőképes lényeknek tekintik, míg az európai felfedezők mozdulatlan tárgyaknak látják őket. A szöveg hangsúlyozza a gyarmati találkozások hatását ezekre a nézőpontokra, és azt sugallja, hogy a különböző ontológiák elismerése segíthet a kortárs környezeti problémák kezelésében.

Érdekes perspektívát kínál az őslakosok és az európai felfedezők között a gleccserekkel kapcsolatban fennálló kulturális különbségekről.

Hasznos az interdiszciplináris tanulmányokhoz, kiemelve a különböző ontológiákat és episztemológiákat.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Do Glaciers Listen?: Local Knowledge, Colonial Encounters, and Social Imagination

Könyv tartalma:

A gleccserek kúsznak.

Mint a kígyók, akik a zsákmányukat figyelik, a távoli forrásokból.

Lassan gördülnek tovább.

- Percy Shelley, „Mont Blanc”, 1816.

Az Amerika északnyugati részén található gleccserek fontos szerepet játszanak az őslakosok szájhagyományaiban, a korai utazók naplóiban és a geofizikus tudósok munkájában. Ez a könyv három évszázadon keresztül követi ezeket a történeteket, és a helyi tudást, a gyarmati találkozásokat és a környezeti változásokat vizsgálja.

A Do Glaciers Listen? a gleccserek ellentmondásos ábrázolásait vizsgálja, hogy megmutassa, hogyan fonódik össze a természeti és a társadalmi történelem. A kis jégkorszak késői szakaszában a Saint Elias-hegységben jelentős geofizikai változások egybeestek drámai társadalmi felfordulásokkal. Az európai látogatók a természetet magasztosnak, spirituálisnak vagy az emberi fejlődés erőforrásának tekintették. A gleccsereket élettelennek, empirikus vizsgálat és mérés tárgyának tekintették. Az őslakosok reakciói markánsan eltérőek voltak. Az ő szemszögükből a gleccserek érző, eleven, és gyorsan reagálnak az emberi viselkedésre. A gleccserekkel kapcsolatos tapasztalatok és elképzelések minden esetben beépültek a társadalmi kapcsolatok értelmezésébe.

Ezekre az ellentétes nézetekre összpontosítva Julie Cruikshank bemutatja, hogy az ilyen találkozások révén hogyan keletkezik a helyi tudás, és nem „fedezik fel”, és hogy a szóbeli történetek hogyan kapcsolják össze a társadalmi és biofizikai folyamatokat. A szerző nyomon követi, hogy az eltérő nézetek hogyan szövik át a védett területekről, a parkokról és az új világörökségi területről szóló kortárs vitákat, amely az Alaszka, Brit Kolumbia és a Yukon Terület találkozásánál fekvő területet foglalja magába. Az őslakos tanulmányok és az antropológia hallgatói és kutatói, valamint az északi tanulmányok és a gyarmati találkozások iránt érdeklődő olvasók számára a Do Glaciers Listen? lebilincselő olvasmány és a cirkumpoláris irodalom gazdag kiegészítése.

A könyv 2006-ban elnyerte a Victor Turner-díjat a néprajzi írásokért.