Harcolj vagy menekülj: Nagy-Britannia, Franciaország és a birodalom útjai

Olvasói vélemények

A könyv alapos és részletes összehasonlító elemzést nyújt a brit és a francia birodalom dekolonizációs folyamatáról, kiemelve a békés és erőszakos befejezések közötti ellentétet. Alapos kutatásokat mutat be, különös tekintettel az olyan jelentős gyarmatokra, mint Madagaszkár, Indokína, Algéria, India, Malajzia és Kenya. Bár az írás kiváló, a könyv sűrű és kihívásokkal teli, gondos olvasást igényel.

⬤ Rendkívül informatív és jól kutatott
⬤ kiváló írásminőség
⬤ részletes összehasonlító tanulmány a brit és a francia dekolonizációról
⬤ egyes régiók és események mélyreható elemzése
⬤ kiegyensúlyozottan tárgyalja a birodalmi és a forradalmi erőszakot.

⬤ Nehéz és lassú olvasmány a részletesség miatt
⬤ néhány olvasót túlterhelhet a nevekkel és eseményekkel
⬤ hiányzik az erős politikai program, ami nem biztos, hogy minden olvasót kielégít
⬤ több fotó is jól jönne.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Fight or Flight: Britain, France, and the Roads from Empire

Könyv tartalma:

Bár a háború tönkretette őket, 1945-ben Nagy-Britannia és Franciaország még mindig a világ két legnagyobb gyarmatbirodalmát irányította, négy kontinensen elterülő birodalmi területekkel. És úgy tűnt, eltökéltek, hogy megtartják őket: hosszú azoknak a brit és francia politikusoknak, katonáknak, telepeseknek és íróknak a névsora, akik ebben az időben szóban és nyomtatásban megígérték, hogy mindenáron megvédik gyarmati birtokaikat. Mégis, húsz éven belül mindkét birodalom szinte teljesen eltűnt.

Az összeomlás kataklizmikus volt. A békés „hatalomátvételeket” a területi felosztás és a tömeges erőszak epizódjai váltották fel, amelyek keserű utóhatásai még ma is érezhetőek. Négy kontinensen több százmillióan kerültek a nemzetközi rendszer valaha látott legnagyobb átalakulásának áldozatául.

Időközben még a legkitartóbb imperialisták is, akik egykor mereven védelmezték a birodalmi uralmat, végül meghajoltak a változás szele előtt. Az 1950-es évek elejére Winston Churchill visszalépett a háborús ígéretétől, hogy a brit birodalmat érintetlenül tartja. De Gaulle tábornok pedig, aki 1946-ban kilépett a francia elnöki székből, és arra panaszkodott, hogy a háború utáni új francia demokrácia soha nem fogja megtartani az ország birodalmi díjait, egy generációval később csak hajszál híján megúszta a merényletet - miután tárgyalt a megalázó francia kivonulásról Algériából.

A Harc vagy menekülés az első összehasonlító beszámoló erről a drámai összeomlásról, amely a brit és a francia gyarmatbirodalom végét egymással összefonódó, sőt egymástól függő folyamatként magyarázza. A dekolonizáció nem birodalomspecifikus, hanem globális ügyként kapott lendületet, amelyben a huszadik századi történelem tágabb vonulata is fontos szerepet játszott: az ipari koncentráció és a globális depresszió, a világháború és a hidegháború, a kommunizmus és más gyarmatellenes ideológiák, a tömegfogyasztás és az amerikai populáris kultúra csábítása. Mindenekelőtt, ahogy Martin Thomas bemutatja, a gyarmati ügyek nemzetközivé válása lehetetlenné tette a gyarmati problémák helyi szinten történő megfékezését, ami a második világháború végétől számított kevesebb mint két évtized alatt Európa két legnagyobb gyarmatbirodalmának végét jelentette.