Three Philosophical Poets: Lucretius, Dante, and Goethe, critical edition, Volume 8: Volume VIII
Santayana érvelése a filozófia és a költészet egysége mellett.
Ez a tömör és meggyőző kötet - amelyet Santayana „irodalomkritikai műként, valamint első átfogó filozófiatörténeti leckeként” jellemzett - Santayana gondolatait az európai költői hagyomány gazdag kontextusában mutatja be, amely a filozófiáról alkotott átfogó felfogását bizonyítja. Elutasítva mind a filozófia és a költészet platóni ellentétét, mind a filozófia tudományra való redukálására irányuló újabb kísérleteket, Santayana amellett érvel, hogy a filozófia és a költészet a legjobb esetben a világ átfogó látásmódjának megfogalmazásában egyesül, amely lehetővé teszi a világegyetem őszinte szemlélését. Három művész ideális vízióját vizsgálja: Lucretius naturalizmusa teljes perspektívát nyújt a fizikai világról, de monotonná teszi a tapasztalatot; Dante természetfeletti szemlélete teljes perspektívát nyújt a tapasztalatról, de alárendeli a természetet az erkölcsnek; Goethe romantikája drámai perspektívát nyújt a természetről és a tapasztalatról, de hiányzik belőle a teljesség. Santayana mindegyiket a maga módján a legjobbnak tartja, bár egyik sem a legjobb minden tekintetben; és úgy véli, hogy az ideális költő mindhárom adottságait és felismeréseit integrálná, és így jönne létre a „racionális művészet”, amelynek a filozófiai költészet az egyik legjobb példája.
Ez a kritikai kiadás, a The Works of George Santayana VIII. kötete, jegyzeteket, szövegkommentárokat, változatok és javítások listáját, indexet és egyéb, a Santayana-kutatók számára hasznos eszközöket tartalmaz.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)