Olvasói vélemények
Összegzés:Jennifer Givhan „Belly to Brutal” című verseskötete széles körben elismerést kapott olyan témák erőteljes feldolgozásáért, mint az anyaság, a trauma és a testkép. Az olvasók dicsérik a könyvet lírai nyelvezete és felidéző képi világa miatt, kiemelve annak átélhetőségét és érzelmi mélységét. Sok kritikus az év egyik legjobb verseskötetének tartja.
Előnyök:A versek gyönyörűen kidolgozottak, mélyen átélhetőek és érzelmileg erőteljesek. A kritikusok elismerően nyilatkoznak Givhan eredeti nyelvezetéről, megragadó képi világáról és az érzelmek széles skáláját felidéző képességéről. A gyűjtemény olyan jelentős témákat dolgoz fel lírai finomsággal, mint az anyaság, a trauma és a társadalmi problémák. Sokan úgy találják, hogy ez egy olyan szükséges olvasmány, amely személyes tapasztalatokkal rezonál.
Hátrányok:Néhány olvasó nehéznek vagy kihívásnak találhatja a trauma és az érzelmi mélység témáit, mivel a gyűjteményt szívszorítónak és nyersnek írják le. Jelentős kritikákat nem említettek, de a költészet intenzív jellege nem biztos, hogy mindenkinek tetszik.
(8 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Belly to the Brutal
Könyv tartalma:
Költészet minden anyának és lánynak, akik gyógyítják a vérvonalakat
A Belly to the Brutal egy corrido-t énekel az anyák és lányaik közötti szeretetről, szembesítve a patriarchális erőszakkal való tanult, nemzedékről nemzedékre öröklődő cinkossággal. Ez a költészet a határvidékre hatol, megérinti a chora birodalmát - dúdolás, sikoly, ritmus -, és a szavakat a patriarchális és rasszista konstrukciókon kívülre szállítja. A curanderisma és a feminista brujera újjáéledt hullámából merítve Jennifer Givhan gyógyító teret teremt a barna nők és anyák számára. Minden vers megtalálja a maga formáját, összefonva a szépséget és a pusztítást, hogy utat teremtsen a nőket túl sokáig elnyomó rendszerekből. A versek az anyafélelem sűrű nyelvén lakoznak, ahol a szeretet is növekszik / a seb fénylő közepén. Ez a megidéző költészet az erőszak végső soron megváltó átalakulása felé halad.
Ma tanultam meg a szót Mondegreen.
Ami azt jelenti, hogy félrehallásból félreértelmezni.
A dalszövegek olyan módon, hogy új értelmet ad.
Ahogyan régóta félrehallom a szívem homofóniáját.
Úgy értelmezem, hogy a tél utáni élet első fellobbanása, az a mély.
Szükség van arra, hogy tovább nőjön minden egykori fényes után.
Virágok elvetették vagy elhervadtak.
Volt már szükséged arra, hogy hazudj.
Laposan, mintha holtan feküdtél volna a sziklákkal tarkított földnek.
És hallgatni a hangokat, melyek az égen nyalnak.
A múltad csoszog a levelek között, mint egy remix.
Míg végül rájössz, mit jelentett az életed....
És fáj?
Ha eljön az igazság, jöjjön, mint az ékszerfű.
A mérges szömörce mellett elvadulva. Az ellenszer.
Elérhető közelségben.
