Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Power, Treason and Plot in Tudor England: Margaret Clitherow, an Elizabethan Saint
Könyv tartalma:
A Tudor-korszak a vallási zűrzavarokról volt nevezetes. I. Erzsébet királynő alatt a lassan reformálódó protestáns anglikán egyház végre stabilizálódott, de a koldusoktól a lordokig sokan ragaszkodtak a katolicizmushoz. A legtöbben keresztet vetettek, és protestáns istentiszteleteken vettek részt. Mások, a "recusantok", dacosak maradtak, és nem voltak hajlandók alkalmazkodni.
Ez a könyv új szemszögből vizsgálja meg egy kiemelkedő katolikus hitszegő, Margaret Clitherow életét és halálát, valamint azokat a szélesebb körű eseményeket, amelyek az ő és sokak történetét alakították. Margaretet 1970-ben szentté avatták, Anglia és Wales negyven mártírjának egyikévé. Mindannyian hasonló sorsot szenvedtek.
Erzsébet kormányát több irányból is fenyegetés érte - rossz termés, betegségek, inváziós kísérletek és a királynő katolikus uralkodóval való leváltására irányuló összeesküvések. Yorkban egyre nagyobbak voltak a súrlódások az északi tanács és a városi testület között. A lakosság nagy része számára azonban az élet a megszokott kerékvágásban folyt. Az egyik jómódú család a városban egy lány születését ünnepelte. Margaret Middleton, aki egy ideig protestánsnak nevelkedett, végül egy henteshez, John Clitherow-hoz ment feleségül. A Shamblesben telepedtek le, és családot alapítottak. Margaret sorsa megváltozott, amikor felvette a katolikus vallást.
1586-ban Margit mostohaapját megválasztották York főpolgármesterének. Néhány héttel később Margitot letartóztatták katolikus papok bújtatása miatt. Véletlen egybeesés, vagy valami sokkal baljósabb? Ami ezután történt, az szenzációs volt. Egy nő szembeszállt az északi hatóságokkal, az anglikán egyházzal és a törvényszékkel. Margaret halálra ítélték, mert nem volt hajlandó vallomást tenni a bíróságon, de az utolsó pillanatban haladékot kapott a terhességére vonatkozó állítások miatt, amit azonban elutasítottak. Margit brutális kivégzését követően Erzsébet királynő állítólag bocsánatot kért a yorkiaktól.
Egy mártír és nincs győztes, Margit története a Tudorok életének mikrokozmoszaként vizsgálható, a hit és árulás családi tragédiájaként, amely a politikai hatalmi játszmák, árulás és összeesküvés hátterében játszódik.
