Értékelés:
A „Hateland: A Long, Hard Look at America's Extremist Heart” című könyvének kritikái kiemelik az amerikai belföldi szélsőségesség alapos vizsgálatát, kitérve a közösségi média hatásaira, a történelmi összefüggésekre, valamint a jobb- és baloldali szélsőséges mozgalmak kettősségére. A kritikusok értékelik a társadalmi tudatosságot célzó, felkavaró, de szükséges tartalmát, de aggodalmukat fejezik ki a vélt elfogultságokkal, a szervezeti kérdésekkel és a szélsőséges csoportok kezelésével kapcsolatban.
Előnyök:A könyv részletes betekintést nyújt a belföldi terrorizmusba, a közösségi média szerepébe a radikalizálódásban, és történelmi kontextust nyújt az aktuális kérdésekhez. Sokan informatívnak és lényegesnek találták a gyűlöletcsoportok felemelkedésének és az amerikai társadalom polarizálódásának megértéséhez. Jól megírt és elgondolkodtató, így a szélsőségekkel kapcsolatos tudatosság növeléséhez szükséges olvasmány.
Hátrányok:A kritikusok megemlítették az elfogultság eseteit, különösen a jobboldali szélsőségek és a szélsőséges csoportok közötti vélt hamis egyenlőségek tekintetében. Néhányan úgy találták, hogy a könyv felépítése zavaros vagy nem koherens, és ismétlődő részleteket jegyeztek meg. Aggályokat fogalmaztak meg az időszerűségével kapcsolatban is, mivel a közelmúlt eseményei, például a Capitoliumban történt felkelés hiányos, és az az érzésük, hogy a könyvből hiányoznak a baloldali szélsőségesség szélesebb perspektívái.
(21 olvasói vélemény alapján)
Hateland: A Long, Hard Look at America's Extremist Heart
A Belbiztonsági Minisztérium egy korábbi elemzője hosszú távon vizsgálja a radikalizálódott egyének és a különböző ideológiájú gyűlöletcsoportok által jelentett belföldi terrorfenyegetést. Amerika olyan ország, ahol a szélsőségek már nem az ország árnyékos peremvidékéhez tartoznak, hanem kényelmesen léteznek a nemzeti főáramban.
Erre a riasztó következtetésre jutott Daryl Johnson hírszerzési elemző, a belföldi szélsőségek szakértője, aki több mint huszonöt éves tapasztalattal rendelkezik a radikalizálódott csoportok nyomon követésében az amerikai kormány számára. Ebben a könyvben Johnson az amerikai gyűlölet és radikalizálódás gyorsan terjedő formáit boncolgatja, beleértve a fehér nacionalistákat, a kormányellenes milíciákat, az antifasisztákat (Antifa), a militáns fekete nacionalistákat és a szélsőséges iszlám csoportokat. A szerző egy tömör modellt dolgoz ki, amely elmagyarázza, hogy a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali szélsőségesek hogyan használják ugyanazokat a technikákat az egyének toborzására és radikalizálására, hogy erőszakos elkövetőkké váljanak.
Megvizsgálja azokat a politikai erőket is, amelyek táplálják ezt a fenyegetést, és megakadályozták az amerikai kormányt abban, hogy megfelelően azonosítsa és ellenintézkedéseket dolgozzon ki a fenyegetés kezelésére, beleértve az iszlám terrorizmusra való aránytalan összpontosítást. Johnson a deradikalizáció egyéni történeteinek elbeszélésével zárja, amelyek mindegyike a korábban szélsőséges meggyőződések személyes átértékelésének eredménye volt.
Több forrást javasol állami és szövetségi szinten a radikális mozgalmak elleni küzdelemre, és nagyobb kommunikációt és koordinációt sürget a bűnüldöző szervek között. Az Amerikát túszul ejtő, egyre növekvő fenyegetés mélyreható elemzése éles fényt vet az amerikai társadalom legsötétebb szegmenseire, és gyakorlati eszközöket kínál az erőszakos fenyegetésekkel szembeni fellépéshez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)