Értékelés:

A könyv a háború utáni Japán lenyűgöző kultúrtörténetét mutatja be, a hazatért veteránok tapasztalataira és az őket körülvevő társadalmi narratívákra összpontosítva. Néhány olvasó azonban csalódottságának ad hangot a tartalommal kapcsolatban, mivel úgy érzik, hogy nem teljesíti a katonák elvárt személyes történeteit.
Előnyök:A könyv lebilincselő és jól megalapozott, értékes betekintést nyújt a háború utáni Japán kultúrtörténetébe a film, az irodalom és a média szemüvegén keresztül. Foglalkozik az ország által a „háború befejezésének” deklarált szociológiai következményeivel, és a ténylegesen hazatért katonák életének vizsgálatát is tartalmazza.
Hátrányok:Néhány olvasó csalódást érez, mivel több személyes történetet várt a hazatérő katonákról, ami arra utal, hogy a könyv nem minden olvasó elvárásainak felel meg az elbeszélői tartalmat illetően.
(2 olvasói vélemény alapján)
Homecomings: The Belated Return of Japan's Lost Soldiers
Nem sokkal a második világháború vége után a tengerentúlra kiküldött közel 7 millió japán civil és katona nagy része hazatért. Az újjáépítésre való felhívást követve ezek a veteránok segítettek Japán újjáépítésében, és élvezték a szolgálatukról szóló népszerűsített beszámolókat.
Azok számára, akiknek hosszabb ideig tartott a hazatérés, például a szibériai munkatáborokban fogva tartott hadifoglyok és a dél-csendes-óceáni szigetek dzsungelében éveken át bujkáló harcosok számára nehezebb volt a hazatérés. Nemzetük nélkülük is továbblépett, és nehezteltek a megalázó, traumatizáló vereség emlékére. A Hazatérések ezeknek a későn hazatérő japán katonáknak a történetét meséli el, és azt a küzdelmüket, hogy beilleszkedjenek az újonnan békés és virágzó társadalomba.
Egyesek sikeresebbek voltak, mint mások, de mindannyian közös kulturális terepet jelöltek ki, amelyet alapvetően a korábbi visszatérőkről szóló médiareprezentációk alakítottak. Japán e népszerű képeken keresztül határozta meg újra nemzetét.
Yoshikuni Igarashi azt vizsgálja, hogy a japán társadalom mit fogadott el és mit utasított el, ami megnehezítette a háború utáni konszenzus meghatározását, és meghosszabbította a háború élményét mind a japán katonák, mind a nemzet számára. Megkérdőjelezi Japán felépülésének háború utáni narratíváját, és feltárja a mélyebb, finomabb károkat, amelyeket egy olyan ország szenvedett el, amely csak későn szembesült a veszteség következményeivel.