
Michelle Cahill jellegzetesen merész és nyugtalan versei a The Herring Lass című kötetben kontinenseken és hatalmas víztömegeken vándorolnak át, félelmet nem ismerve a hatalom és az alávetettség dinamikáját az emberi és az állati világban egyaránt, mindig hajlékony intellektussal és kecses zeneiséggel csapva le a kiszáradó kolóniák zsarnokságára és leigázására.
Cahill a nyelv szemét egy bogármadár csillogó szemével kutatja át, és egy olyan erőteljes és izmos lexikont hoz létre, amely csak az övé, miközben mindig óvakodik a nyelv elnyomó és sebző képességétől. Az így született versek gazdagon líraiak, intelligensek és metszőek.
Cahill elegáns és emlékezetes kritikája a szabadságunkat támadó erőkről soha nem éreztük még ilyen sürgetőnek és szükségesnek. - Sarah Holland-Bhatt.