Hideg intimitások: Az érzelmi kapitalizmus kialakulása

Olvasói vélemények

A „Cold Intimacies” kritikái kiemelik az érzelmi kapitalizmusról szóló eredeti és provokatív elméletét, és nagy hangsúlyt fektetnek a szerző tudományos megközelítésére. Míg egyes olvasók dicsérik a mélységét és a kortárs társadalomra való rálátását, mások kritizálják, hogy nem tartalmaz új meglátásokat, és túlságosan sűrű vagy származékos.

⬤ Rendkívül eredeti és mély elmélet
⬤ meggyőző érvelés, amelyet tudományos hitelességgel támasztanak alá
⬤ felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújt a társadalmi változásokba
⬤ jól megírt és részleteiben világos.

⬤ Kissé sűrűn megírt
⬤ kritika az új meglátások hiánya miatt
⬤ más szerzők, például Arlie Hochschild származékának tartják
⬤ egyesek laposnak vagy leegyszerűsítőnek találják.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Cold Intimacies: The Making of Emotional Capitalism

Könyv tartalma:

Általában azt feltételezik, hogy a kapitalizmus egy olyan érzelemmentes világot teremtett, amelyet a bürokratikus racionalitás ural; hogy a gazdasági viselkedés ellentétes a bensőséges, hiteles kapcsolatokkal; hogy a köz- és a magánszféra feloldhatatlanul szemben áll egymással; és hogy az igazi szeretet ellentétes a számítással és az önérdekkel. Eva Illouz elutasítja ezeket a hagyományos elképzeléseket, és azt állítja, hogy a kapitalizmus kultúrája intenzíven érzelmi kultúrát alakított ki a munkahelyen, a családban és az önmagunkhoz való viszonyunkban.

Azt állítja, hogy a gazdasági kapcsolatok mélyen érzelmessé váltak, míg a szoros, intim kapcsolatokat egyre inkább az alku, a csere és a méltányosság gazdasági és politikai modelljei határozzák meg. Ezt a kettős folyamatot, amelynek során az érzelmi és a gazdasági kapcsolatok meghatározzák és alakítják egymást, érzelmi kapitalizmusnak nevezi.

Illouz az érzelmi kapitalizmus e folyamatának bizonyítékait különböző társadalmi helyszíneken találja: az önsegítő irodalomban, a női magazinokban, a talkshow-kban, a támogató csoportokban és az internetes társkereső oldalakon. Hogyan történt ez? Milyen társadalmi következményei vannak az érzelmekkel való jelenlegi elfoglaltságnak? Hogyan telítődött a közszféra a magánélet leleplezésével? Miért foglal el központi helyet a szenvedés a kortárs identitásban? Hogyan alakította át az érzelmi kapitalizmus a romantikus választásainkat és tapasztalatainkat? Ez a könyv a kritikai elmélet szellemi örökségére építve és azt felülvizsgálva foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és új értelmezést kínál arról, hogy miért vált a köz- és a magánszféra, a gazdasági és az érzelmi szféra elválaszthatatlanul összefonódott.