Himnuszok az éjszakához és spirituális dalok

Olvasói vélemények

A könyvet költői tartalma és kétnyelvű formája miatt nagyra értékeljük, de a nyomdai minőséggel és az elrendezéssel kapcsolatban vannak figyelemre méltó problémák, amelyek rontják az általános olvasási élményt.

Nagyszerű költészet, kétnyelvű formátum (német-angol), érdekes tartalom, egy nagy költő szép kiadása.

Nyomdai hiba, a szöveg túl közel van a kötéshez, rossz elrendezés, a német és az angol nem egymás mellett, nem megfelelő hirdetések és fotók, és néhány kiadás nem szakszerűen készült.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hymns to the Night and Spiritual Songs

Könyv tartalma:

NOVALIS: HIMNUSZOK AZ ÉJSZAKÁHOZ.

Novalis Hymns To the Night, and Spiritual Songs című művének új kiadása George Macdonald fordításában, Carol Appleby bevezetőjével és jegyzeteivel.

Tartalmazza a német szöveget.

Novalis (Friedrich von Hardenberg, 1772-1801) a német romantikus költők közül a legmisztikusabb. Egyszerre a legjellemzőbb és a legszokatlanabb a német romantikus írók, sőt az összes romantikus költő közül. Legismertebb műve, a Himnuszok az éjszakához 1800-ban jelent meg.

Novalis rendkívül idealista, sokkal inkább, mint Johann Wolfgang von Goethe vagy Heinrich Heine. Fiatalon halt meg, ami Percy Shelleyhez és John Keatshez hasonlóan őt is egyfajta hőssé (vagy mártírrá) teszi. Nem írt annyit, mint Shelley, de művei, akárcsak Keatsé vagy Arthur Rimbaud-é, sokat ígértek. Michael Hamburger számára Novalis munkássága szinte teljesen idealista:

Novalis filozófiája tehát nem misztikus, hanem utópisztikus. Ezért van az, hogy képzeletbeli műveiből szinte teljesen hiányzik a konfliktus. Örökös idillt jelentenek.

Igaz, Novalis művei rendkívül idealisztikusak és utópisztikusak. De misztikus is, mert a láthatatlan, a láthatatlan és ismeretlen felé mutat, és ezt az eksztatikus birodalmat kívánja elérni (Novalis a német romantikus költők közül a legnyilvánvalóbban misztikus, de H lderlin, Goethe és Heine sem kevésbé misztikusak). Novalis írta:

A költészet értelme sok közös vonást mutat a miszticizmuséval. Ez a különös, a személyes, az ismeretlen, a titokzatos, a feltárandó, a szükségszerűen-akkumulatív iránti érzék. Az ábrázolhatatlant ábrázolja. Látja a láthatatlant, érzi az érzékelhetetlent stb.... A költői érzék szoros kapcsolatban áll a jóslás és a vallásos érzékkel, általában a prófétai érzékkel.

Glyn Hughes megjegyzi Novalisról: "Novalis műveinek olvasása során az az érzés tartja fenn az érdeklődést, hogy kapcsolatba kerülünk egy látomásos intenzitású és teljes elkötelezettségű elmével. A költői teljesítmény az ideális valóság pillanatnyi felvillanásaiban rejlik: amit más kontextusban epifániának neveznénk. (61)